18210. lajstromszámú szabadalom • Újítások pneumatikus vagy rugalmas tömör kerékabroncsokon
alakját az 1. ábra mutatja, a hol a kerékabroncs keresztmetszetben köralakú és a kerékkoszorú vagy keréktalp lapot képez. A keréktalp fölülete gyöngén lejtős vagyis a tengellyel szöget képez, minthogy a kerék külső átmérője kisebb, a végből, hogy kónikus fölületet képezzen a kerékabroncs aljazata számára; és a kerékabroncsnak a kerékre való rátevését vagy arról való lecsúsztatását megkönnyítse; ezen szög kicsi és a rajzban alig, hogy észrevehető. Az aljazat külső oldala tehát hosszabb, mint a másik, úgy hogy lejtős alsó fölületet képez, mely egyezik a kerékkoszorúval és a leírt kúpos összeköttetést alkotja. Tekintve, hogy nem czélszerű lémből való kerékabroncsot vagy kerékabroncsaljazatot teljes köralakúan készíteni, mely zárt és tökéletes összeköttetést képezzen egy fémből való köralakú kerékkoszorú vagy talp fölött, a rendes szokás az, hogy vagy elvágják a kerékabroncsot, úgy hogy a végei szabadok lesznek, vagy pedig két részből készítik azt és ráillesztik a kerékre, illetőleg nyomás alatt ráerősítik. Olyan fémszalagokkal vagy abroncsokkal, melyek nem így vannak ráillesztve, nagy nehézséggel jár zárt összeköttetés képzése a részek között és a szalag vagy abroncs eltávolítása, miután azt elhelyeztük. A jelen szerkezet szerinti kónikus aljazat és keréktalp segélyével, a melynél az aljazat a keréktalphoz van erősítve, az aljazat nagyobb kerülete könnyen rátolható a keréktalp kisebb külső kerületére és ez utóbbinak lejtős fölületén a megfelelő helyzetbe hozható. Ezen ékalakú fölületek, miután el vannak helyezve, egymásba kapaszkodó zárt összeköttetést alkotnak és ellentállnak minden törekvésnek, mely előmozdítaná a szalagnak vagy keréktalpnak befelé való mozgását, ha a fordulatoknál a kerékabroncsokra húzás gyakoroltatik. Ezen egymásba kapaszkodás folytán a szalag megerősítő csapszögein gyakorolt húzás nagy mértékben csökken. A szalag eltávolítása czéljából csak kissé vissza kell tolni az aljazatot a keréktalpról, mire az könynyen lecsúsztatható a lejtős fölületről. A kerékabroncsnak és aljazatának ráerősítése és levétele elvégezhető a nélkül, hogy a kerékabroncsból a levegőt ki kellene bocsátani. A jelen találmány szerint a kerékabroncs az abroncs aljazatára van vulkanizálva és a kerékabroncs mindegyik oldalán (2) borda vagy váll van elrendezve, mely az aljazat (3) hornyolt karimájára támaszkodik és ilyen módon támaszt képez a kerékabroncs számára és megakadályozza ennek megsérülését. A bordákon lévő kaucsuk lefelé nyúlik és az aljazat hornyolt karimájára van vulkanizálva, a hol a kerékabroncs rugalmas szélét képezi, úgy hogy az esetben, ha a kerékabroncs ezen a ponton oldalsó húzásnak vagy csavarásnak van kitéve, például ha a jármű kis ívben fordul, ezen húzást vagy csavarást ezen rugalmas karima fölveszi és a kerékabroncs ezen részének, mely az aljazat fölületéhez van vulkanizálva, a lehúzása teljesen el van hárítva. (4 és 5) szorító gyűrűk a keréktalp két szemben fekvő oldalán vannak elrendezve és kifelé terjedve a kerékabroncs aljazat fölé nyúlnak és ezt rögzítik. Ezen szorítókat előnyösen (6) csapszögek rögzítik helyükön, melyek keresztül mennek a keréktalpon és a gyűrűkön. Annak megakadályozására, hogy a kerékabroncsaljazat a szorító gyűrűk között köröskörül csúszhasson, ezen gyűrűkön előnyösen (7) peczkeket alkalmazunk, melyek a kerékabroncs aljazat megfelelő nyílásaiba illeszkednek és ez utóbbit helyzetében rögzítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Köralakú keresztmetszettel bíró pneumatikus (A) kerékabroncs és (B) keréktalp összeköttetésben a (C) aljazattal, mely utóbbi egy végnélküli fém-koszorúból áll és külső fölülete vagy kerülete hasonló alakú, mint az (A) keréktalp belső kerülete és belső fölülete hasonló alakú, mint a (B) keréktalp fölülete, összeköttetésben továbbá olyan eszközökkel, melyekkel ezen (C) aljazat fölbonthatóan hozzáerősíthető az (A) kerékabroncshoz, mi mellett a kerékabroncs egész fölülete, mely érintkezésben áll a (C) aljazattal, ehhez hozzá van vulkanizálva.
