18159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholnak és élesztőnek tetszőleges gabonaneműekből vagy keményítőlisztet tartalmazó terményekből való előállítására

folyadék a (d) csövön át eltávozik, hogy j azután vagy az (S) csapon' át a tiszta penészgombacsírákat tartalmazó (E) készülékbe, vagy az (8') csapon át a tiszta élesztőt tar talmazó (F) készülékbe, vagy pedig az (8") csapon át a (G G) erjesztő kádakba jusson. Az (E) tartályban czukrosítóan ható penészgoinbát, mint pl. az aruylomices Rouxii, mucor vagy koji, az (F) tartályban pedig tiszta élesztőt vetünk el. Valahányszor egy (G) kádat működésbe kell hoznunk, az (E) tartályból egy kevés p'jnészgombafermentumot, az (F) tartályból pedig egy kevés élesztőfermentumot veszünk ki a megfelelő (G) kádban való elvetés czéljából. Mindkét fermentum elvetése egyidejűleg vagy bizonyos időközben is történhetik. Minthogy a tiszta czukrosított moslékban nyomát sem találjuk többé sem a keményítőnek, sem amylodextrinnek és a czukrosító folyamat körülbelül felényire már végbement, a hatásra jutó penészgombának mun kája tetemesen meg van könnyítve. A penészgomba az orythro- és acchroodextrinnek doxtrozera változtatására kiváló képességgel bír; a ezukrosodás sokkal gyorsabban megy végbe, mint az alkoholikus erjedés, mely utóbbi különben oly czefrékben, mint a minőket a jelen eljárásnál alkalmazunk könnyen 24 órán belül fejeződik be. Azon tetemes energia következtében, melylyel az erjedési folyamatok végbe mennek, a moslék, daczára annak, hogy profilaktikusan ható aciditása nincs, baktériumok bárminemű behatolása ellen védve van, úgy hogy nyitott kádakba dolgozhatunk. A jelen találmány azonkívül lehetővé teszi, hogy naponként 4—6, esetleg több kádat is helyezünk működésbe, mivel az elvetés munkája ép oly egyszerű és szabályos váltakozásban meg}' végbe, mint a szeszgyártásban szokásos munkamódnál. A kádakat természetesen chlórvízzel és azután szterilizált vízzel való mosás által a legnagyobb gondossággal aszeptikussá kell tennünk, a jelen eljárásnál azonban az aszeptikussá tételt már nem szükséges (Pasteur szerint) 115° C os feszült gőzzel eszközölni. A hártyaképződés megakadályozása czéljából ellenben a penészgombákat folj'ton alámerülten kell tartanunk. Ezen czélra bármily ismeretes kavaró szerkezetet használ-Intünk. A következőkben leírandó eljárás azonban azon előnnyel bír, hogy sokkal egyszerűbb és hogy a kádaknak minden egyes művelet után való tisztítását megkönnyíti. Ezen czélra a kád fenekén szterilizált levegő számára szolgáló (E) injektor (2. ábra) van elrendezve. A (C) luvókán beömlő nyomó levegő a (D) hüvelyen keresztül a czefrét beszívja és azután a kád alsó részébe nyomja, a mikor is a (G) zuhany a levegővel kevert czefrét elosztja, A (D) hüvelyen egy, majdnem a folyadék fölszinéig érő kaucsukcső van elrendezve, melynek fölső vége a (H) úszó test által a folyadéktükör niveauján tartott tölcséralakú (P) darabban végződik. Az erjesztési folyamat által előidézett mozgás az úszónak és a vele összekötött tölcsérdarabnak a folyadék egész fölülétén való vándorlását idézi elő ; így a czefréuek összes fölül lévő része lassankint az injektorba szivatik és a kád legalsó részébe szoríttatik. A (B) szelep megfelelő nyitása által a légbeáramlást gyorsíthatjuk. Ha a bevevezetett levegő túlnagy oxydáló hatásától kellene tartanunk, akkor a levegőhöz valamely inert, illetve indifferens gázból ugyanoly vagy kétszer oly nagy súlyú mennyiséget keverhetünk, mely czélra különösen az erjedési szénsavat használhatjuk föl előnyösen. Magától értetődik, hogy az erjesztési kádakat kívánt esetben levehető födelekkel is láthatjuk el, melyek könnyű falteretekből és egy, ezek között kifeszített könnyű rézdrót-hálóból állanak és egy kaucsukkal itatott papír- vagy szövet-bevonattal vannak ellátva. Az ily födelek kényelmesen kezelhetők és aszeptikus állapotban tarthatók meg; arra is elégségesek, hogy a kádtartalom tisztátalanítását vagy inficziálását is meggátolják, mivel a saccharifikálás és az erjedés időtartama nagyon megrövidült. Bebizonyúlt, hogy a valamely tápfolyadékban fejlődött penészgombák legtöbbje