18159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholnak és élesztőnek tetszőleges gabonaneműekből vagy keményítőlisztet tartalmazó terményekből való előállítására
- 2 -növekedik és így pl. a szóban forgó eljárás nál mucor racemosus vagy- raucor alternans gombákat használhatunk föl, melyek kis savhatást könnyebben bírnak el, mint az amylomiees-goniba. Bebizonyult, hogy a mucor-erjedés elég erélyesen és gyorsan megy végbe arra. hogy ezen műveletet egyszerűen csak szabad légbevezetéssel hajthassuk végre, mint az a szeszfőző iparban szokásos, a mi lényeges egyszerűsítést képez. A magvaknak savak segélyével foganatosított különböző saccharifikáló eljárásai ismeretesek. Előbb ez csak a levegő szabad hozzájárulásával 12—14 órán át tartó 10 — 1 l°/0 -os sósavval való főzés által történt; később a főzést nyomás alatt rézautoklavokban foganatosították; 3 atmoszféráuyi nyomásnál csak 5°/0 -os savat kell alkalmaznunk és a munkafolyamat tartama 40—(>0 perezre redukálódik. Ezen folyamatoknál zavaros czefrét vagy malátalét erjesztettek. Ezután a Billet-féle eljárás vált ismeretessé, mely szerint az autoklavéból kikerülő szirup részben szaturáltatott .és szűrőprésekben szűretett. A présben visszamaradt anyag vagy moslék egyszer-kétszer megmosatott és aztán újra préseltetett; a nyomás alatt foganatosított főzés által azonban a szirup keserű ízt nyer, minek köve;keztében az marbatakarmány gyanánt netn volt fölhasználható. A Bondonneau és Foret, valamint az 1889. évi Barbet-féle eljárás különböző utakon, a mosléknak az autoklavéban végbe menő karamolizálódás bekövetkezése előtt való elkülönítését czélozta. Mindkét eljárás szerint a levegő szabad hozzájárulásánál egy előkészítő részleges ezukrosodás idéztetik elő a keményítőnek oldatbahozatala és a moslék kimosatása czéljából, a mikor is a mosó vizet később az elerjedt czefrét tovább dolgozzuk föl. Az említett két eljárásnál a szűrőn átjárt, részben ezukrosodott szirupot az autoklavéban a kiegészítő ezukrosításnak vetették alá. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnál a moslék minden karamelizálódásának meggátolása ós csak részleges ezukrosodás elérése czéljából előkészítő művelet gyanánt tetszésszerint alkalmazhatjuk vagy a Billetféle eljárást redukált nyomás alkalmazásával vagy pedig a Bondonneau és Foretvagy a Barbet-féle eljárást; az utóbbi esetben azonban a szűrt szirupnak nyomás alatt való kiegészítő ezukrosítása elesik és szabad légbevezetésnél a penészgombáknak hatása által helyettesíttetik Ha a Bondonneau- vagy Barbet-féle eljárások egyikét alkalmazzuk előkészítő művelet gyanánt, akkor a keletkező szirupok nem elég tiszták. Ezért részben és pedig annyira szaturáltatnak, hogy azok szűrűprésekbe vezetve, a szűrés után tiszta és csak nagyon kevéssé színezett anyagot szolgáltatnak, melyekből aztán a legjobb minőségű élesztőt nyerhetjük. A mellékelt rajzokban egy a jelen találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló berendezés van föltüntetve, melynek kapcsán a következőkben ezen eljárás gyakorlati foganatosítását fogjuk leírni. A szűrt folyadékot szivattyú segélyével egy magasabban elrendezett (A) tartályba (1. ábra) vezetjük, melyből az azután az úszóval ellátott (a) edénybe folyik le. A folyadék innen a (B) rekuperátor vagy hevítő készülék alsó részébe jut, a mikor is a folyadéknak az ez utóbbiba ömlését a (b) jelző csap szabályozza. A hevítő fölső részéből a majdnem forrásig hevített folyadék a (C) szterilizátorba jut; a massza acidítása következtében, mely literenként több mint 1 g. kénsavat tartalmaz, a szterilizálására elégséges 100° C.-os hőmérséklet. A sterilizálás megtörténte után a folyadék (C)-ből a (B) rekuperátorba vagy hevítő készülékbe tér vissza és ezen útjában az (N) tartályból kevés szódát vezetünk hozzá, hogy a szaturácziót tökéletesítsük. A (C) szterilizátorból jövő forró folyadék a rekuperátorban azon csövek körül kering, mely csövekben a még nem szterilizált folyadék a szterilizátor felé áramlik; ekközben a már szterilizált folyadék melegének legnagyobb részét elveszti és azután a (D) hűtő készülékben teljesen lehúttetik. Innen a
