18080. lajstromszámú szabadalom • Újítás kerékpárok és hasonló járművek hajtó- és fékszerkezetén

_ 2 — zete és a szalagfék egy más kiviteli módo­zatát ábrázolja, melynél a fékszalag a kerék­agy külső fölűletére hat. A 12. ábra a 11. ábrához tartozó oldal­nézet, melyen a kerékagy külső vége lát­ható. A 13. ábra az alsó hátsó villa jobb olda Iának nézete ; a szóban lévő kerékpár egy lánczáttevéses kerékpár és a futókerék ko­szorújának egy része ugyancsak meg van rajzolva. A 14. ábra a 13. ábrán látható részek fölülnézete, a kerékagy metszetben van áb­rázolva, hogy a szerkezet maga is látható legyen. A 15. ábra a fékpofa fölülnézete. A 16. ábra a hajtó- és fékmechanismus­nak vízszintes metszete és nagyobb méret­ben rajzolt föliilnézete, mely mechanizmus a hajtókerék agyának jobb végére van föl­ékelve. A 17. ábra eme szerkezet szétszedett ré­szeinek metszete, a 18. ábra keresztmetszet a 14. ábra x—x vonala szerint, a 19. ábra a fékemelő belső fölületének nézete, melyen a golyóalakú kilincsnek meg­felelő kivágás látható, a 20. ábra egy más kiviteli módozatnak ugyancsak a 14. ábra x—x vonala szerint vett metszete, melynél a kötésnek több foga van, mint a hány kapcsológolyó lel alkal­mazást. A találmány tárgyát képező szerkezet az 1—12. ábrán láncznélküli kerékpárnál van fék gyanánt alkalmazva, a fogaskerekek kúpos fogaskerekek, míg a 13—20. ábrán a szerkezet lánczáttevéses kerékpárnál van alkalmazva, A találmány első kiviteli mó­dozatánál a fékszerkezetet egy a futókerék abroncsára fekvő fékpofa vagy ennek agyá­val összeműködő fékszalag képezi, ellenben a második kiviteli módozatnál csupán csak a futókerék abroncsára fekvő fékpofa alkal­mazását ábrázoltuk. A csatolt rajzon (1) a hátsó alsó bal villa egy részét jelzi, (2) a hátsó fölső bal villa, (3) a futókerék abroncsának és koszorújá­nak egy része, (4) egy fékpofa, mely a futó­kerék abroncsával működik össze, végül (5) egy fékrúd, mely a jelzett fékpofát a féket működtető szerkezettel köti össze. Mindezek a részek a szokásos módon vannak szer­kesztve, kivéve a fékrúd hátsó kapcsoló részét. A jármüvet hajtó kúpkerékáttevés a (6) burkolatba van zárva, a kúpkerékáttevés a hajtómű leírásának érthetőbbé tétele czéljá­ból és azért van választva, mert az ily át­tevés bizonyos előnyöket nyújt, bár a talál­mány tárgyát képező szerkezet más átte­véssel bíró kerékpároknál is alkalmazható, mint az a 13—20. ábrán látható. (7) a futókerék tengelye, eme tengely egyik vége az (1) villa (8) végdarabjába, másik vége pedig a (9) keretbe a kúpkerék-átte­véses kerékpároknál szokásos módon van szerelve. A (9) keretrészbe egy külső fölü­letén csavarmenetes hüvely van becsavarva, eme hüvely belső csavarmeneteibe a (7) tengely van becsavarva, a hüvely külső csavarmenetei mások, mint a belső csavar­menetei. A tengelyre egy megosztott (12) hüvely van húzva, melynek kúpos golyópályái a (13) hüvely és az ezen megerősített részek golyópályáival működnek össze. A (13) hü­vely egyik végén az egyik golyósorra ágya­zott (14) kúpkerék van fölékelve, mely a (15) hajtó kúpkerékbe fogódzik. Ez a hajtó kúpkerék a forgattyútengelyről hajtott át­tevő tengelyre van fölékelve. Az áttevő ten­gely és a vele kapcsolt részek annyira is­meretesek, hogy azok bővebb leírása fölös­leges. A (13) hüvely egyik végén (16) furatok­kal van ellátva, melyben a legczélszerűb­ben golyóalakban kiképezett (17) kilincsek foglalnak helyet, mely czélból a <13) hüvely eme vége (18) kapcsolókerék gyanánt van kiképezve. A futókerék (19) agya a (13) hüvelyre lazán van fölhúzva, az agy két végén a (20) és (21) golyóvezetékekkel vannak be­állíthatóan fölszerelve, melyek a (13) hüvely két végén alkalmazott golyóvezetékekkel működnek össze, a két golyóvezeték között a szokásos golyók foglalnak helyet. Az agy

Next

/
Oldalképek
Tartalom