18024. lajstromszámú szabadalom • Változtatható áttétel
reteszek egészen körül vannak véve a retesztartó által és hogy a (h) titközék csak a szükséges mértékben áll előre, miközben alsó része az említett (g2) bordák között van befogva, A leírt szerkezetnek számos előnye van, melyekkel az eddigelé ismert ügyanily rendszerű változtatható áttételek nem bírnak. Ehez járul még a könnyű szerelhetés, szétszedhetés, a kis térfogat, a szerkezeti részek egyszerűsége és szilárdsága. Ha magában véve azon eszme, hogy valamely a tengelyben elhelyezett szerkezetet használunk föl sugárirányú reteszek eltolására, nem is új, az eddigi hasonló elv szerint készült áttételek nem oly szilárdak és nem oly biztosan működnek, mint a most leírt szerkezet. Ennek oka abban lelhető, hogy az eddigelé ismert szerkezeteknél a menesztő oly közel fogja meg a tengelyt, az erő tehát oly rövid emelő karon működik, hogy folyton sérülésektől kell tartani. Jelen találmány tárgyánál pedig az eme lőkar a kerék sugarának határán belül, tetszés szerint meghosszabítható. További előnye, mellyel azonban az alant leírt változatok nem bírnak, még abban rejlik, hogy rúgó nincs alkalmazva, Az előbb leírt szerkezetnél a czentrifugális erőnek a középállásábau lévő (F I F' I1 ) keretre nincs beállító hatása. Minthogy a keretnek két fele egymást egyenlő súlyban tartja, a keretnek forgás okozta czentrifugális erői is megsemmisítik egymást, Ha az (f f) peczkeknek (E) rúd által való eltolásával a keretet az egyik oldalon kifelé toljuk, úgy a czentrifugális erők egyensúlya megszűnik, azonban a tengelyhez közelebb fekvő peczek nyomásában nyilvánuló eredőnek az (E) rúd (e) magja ellenáll. A keretnek visszatolásához szükséges erő igen csekély és az ellentétes irányban ható czentrifugális erők különbségével egyenlő. A gépezet szerkezete folytán e különbség soha sem lehet nagy. A leírt rendszer előnyeinek befolyásolása nélkül a kiegyenlített keret elhagyásával és a czentrifugális erőnek rúgó nyomással való kiegyenlítése által ezen szerkezetet egyszerűbbé tehetjük. Ily módon jutunk az 5. és 6. ábrában foglalt kiviteli módozathoz. A retesztartó (G) tárcsa alakját nyeri, mely az (A) tengelyen szabadon forgatható (B és B') fogaskerekek között egy derékszögű lemezre van dugva vagy más módon ráékelve. Ezen (G) tárcsa a sugárirányú (F F') retesznek vezeték gyanánt szolgál, mely reteszek tengely irányban elhelyezett és hosszában eltolható (E) rúd ferde föliiletei által mozgattatnak. A reteszek a kerekeken alkalmazott menesztőkkel együtt működnek és ezen czélból (h vagy hl) ütközékekkel vannak ellátva, melyek a (G) tárcsa megfelelő vezetőhasítékaiban haladnak. A szerkezet könnyítése ezéljából a retesztokok és az azokon lévő iitközékek sugárirányban vaunak a (G) tárcsába fúrva és marva, a tárcsát ezután (K) gyűrűvel látjuk el, melynek czélját a következőkben fejtjük ki: Minthogy itt (F és F') reteszek egymástól függetlenek, a czentrifugális erő a reteszeket folyton kifelé tolja, ha a készülék forog és a czentrifugális erő ellenében egy másik erőnek kell működni, mely a reteszt állandóan a közép felé húzza. Ezáltal a reteszeket a ferde fölületek vagy bütykök a kerület felé tolhatják, honnan azokat az említett ellenerő, a czentrifugális erő hatása ellenében ismét visszahúzza. Ezen czélból minden retesz üres és rúgó van benne elrendezve, mely rúgó egyik végével vagy közvetlen vagy közvetve (k) dugasz segélyével a (K) gyűrű belső fölületére támaszkodik, míg a rúgó másik vége a czentrifugál erőt legyőző nyomást gyakorol a retesz belső végére s ennek folytán a reteszt állandóan a közép felé tolja. Az 5. és 6. ábrában két egymással diametrikusan szembeállított retesz van a baloldali kerék számára (az 1—4. ábrákban egy retesz helyett) és két másik 90°-kal elfogott retesz van a jobboldali kerék számára. Az 5. ábra a baloldali kerék reteszeit azon
