18024. lajstromszámú szabadalom • Változtatható áttétel

A két (B és B') kerék agya között az üreges tengely derékszögű (A°) vastagítás­sal van ellátva (2. és 4. ábra), melyre (F F') reteszek vezetése és tartása czéljából (G) lemezt toljuk. Ezen (G) lemez természete­sen a tengellyel együtt forog. A (G) lemez­nek egymással szemben lévő sugárirányú csatornáiban (f f) peczkek eltolhatók, me­lyek a sugárirányban mozogható (F FI) re­teszekre hatnak. Az (f fl), peczkek, melyeknek belső végei az üreges tengelynek a (G) lemez sugár­irányú csatornán meghosszabbításában lévő nyílásán át az (E) rúd hosszirányú hornyaiba nyúlnak, az (e) magra támaszkodnak, mely mag az (el e2 e3) ferde fölületeket alkotja. Az (f f') peczkek másik végei az (F F') reteszek belső fölületeire támaszkodnak, melyek az (F I F' I') derékszögű keretnek keresztrészét képezik (2. ábra). Ezen egész keret sugárirányban elmozdítható, miköz­ben az a (G) retesztartón vezettetik, mely retesztartó végei az (F F') reteszek vezeté­sére szolgáló (g g') hornyokkal van ellátva. Hogy ezen részek szerelése lehetséges legyen, a keretnek (I és 1') oldalrészei a kerettel úgy vannak összekötve, hogy köny­nyen szétszedhetők, például az (I II) részek vége csavarszög gyanánt van kiképezve, melyre csavaranyák vannak csavarolva. Mint látható, az ily módon, a (G) retesz­tartóra szerelt keret vezetékében egyik vagy másik irányban mozdul el, a szerint, a mint a hosszirányban eltoló (E) rúd magja ferde fölületeinek behatása folytán, az (f f') pecz­kek a keretet egyik vagy másik oldalra tolják. A (B és B') kerekek mindegyike a ki- és bekapcsoló készülék felé fordított sík olda­lán (b illetve b') menesztő van, mely igen czélszerűen a kerékkel egy darabból ké­szülhet, de azon meg is lehet erősítve. A keret keresztrészeinek egyike (F), ol­dalt (h) ütközékkel van ellátva, mely a retesztartó egy megfelelő (gl) kivágásában mozog. A másik (F') keresztrész a (B') ke­rék felé eső oldalán (h') ütközékkel van ellátva, mely a (G) retesztartó (g2) kivágá­sában mozog. Mint könnyen érthető, azon helyzethez viszonyítva, melyet az (F I F' I') keret sugárirányban fölvesz, a (h) iitközéknek a középtől való távolsága a (b) menesztő tá­volságával egyenlő lehet vagy attól külön­bözik. Első esetben a forgó kerék (b) me­nesztője a (h) ütközéket éri és az (F I F' I') keretet, mely a hajtandó (A) tengelyre van ékelve, foigása közben magával ragadja, a (B) kerék tehát (A) tengelyre kapcsoltatik illetve az (A) tengelyt forgásnak indítja. A másik esetben, midőn t. i. a (h) Iitközéknek a középtől való távolsága nagyobb vagy kisebb, mint a menesztőnek a középtőli tá­volsága, úgy a menesztő nem éri az ütkö­zéket és a (B) kerék a tengelyen szabadon forog. Ugyanúgy történik ez a túlsó oldalon (h') ütközékkel (B') kereket és (bl) menesz­tőt illetőleg. A mondottakból következik, hogy azon czélból, hogy a két lazán az (A) tengelyre szerelt kerekek egyikét a tengellyel szoro­san összekapcsoljuk, az állító szerkezetet oly módon kell beállítani, hogy (E) rúd oly irányban és oly értelemben tolódik el, hogy a sugárirányban elmozdúlt keret (F) vagy (F') retesze ütközékével a beállítandó kerék menesztőjének pályájába jut. A (G) retesztartó (g2) bordái és az (F és F') retesznek a (h és hl) ütközékekkel szem­ben fekvő oldalán lévő (h2) kiugrásai nem képezik lényegét a találmány tárgyának, hanem csak a részeknek vezetésére és erő­sítésére szolgálnak és helyes gyártási mód­nál czéljuknak igen előnyösen megfelelnek. Az 1. ábrából továbbá látható, hogy (mindkét) (b és bl) menesztő távolsága a tengelytől egyenlő és következésképen, ha pld. a baloldalt lévő kerék menesztője a retesz ütközékét magával viszi, a jobbol­dali keréknek menesztője nem éri a meg­felelő ütközékét és viszont. Az 1. ábra a szerkezetet, azon állásában mutatja, melyben sem az egyik, sem fogas­kerék nincs bekapcsolva. A 4. ábrából, mely a (h) ütközéket a menesztésre kész állásban ábrázolja, még az is látható, hogy jelen szerkezetnél a

Next

/
Oldalképek
Tartalom