18024. lajstromszámú szabadalom • Változtatható áttétel

- 2 kell forognia. Rendszerint az egyik fogas­kerék a visszafelé menetelre szolgál, mely­nek fQrgási irányát egy közbeiktatott kerék változtatja. Vannak ily jellegű változtatható áttételek, melyeknél a laza kerekek fölékelését esz­közlő rész a kerekek űrös tengelyében van elrendezve s oly berendezésű, liogj' a fogas­kerék elreteszelését, az illető résznek hossz­irányban való eltolása által érhetjük el. Jelen találmány tárgya is ily szerkezetű, de miként már említettük, ettől bizonyos sajátosságaiban különbözik, mint az aláb­biakból kitűnik. Az 1.. 2. és 3. ábrában (A) a hajtandó üreges tengely, melyen (B B'). . . fogaske­rekek (egyszerűsítés kedvéért csak kettőt tüntetünk f'öl) szabadon foroghatnak. Bár­mely tetszés szerinti sebességnek megfele­lően úgy az előrehaladásnak, mint a visz­szafelé haladásnak egy-egy fogaskerék felel meg. Az (A) tengely és a rajta szabadon for­gatható (B B'...) fogaskerekek közötti súr­lódás és kopás csökkentése czéljából a fogaskerék agyát megfelelő (b°) fémbéléssel látjuk el, miként az a rajzból látható. Ezen fémbélés helyett golyó- vagy csigaágyakat alkalmazhatunk. A hajtandó (B B'...) fogaskerekek a (C C'...) hajtó fogaskerekekkel kapcsolatban vannak, mely utóbbiak közös (D) hajtó ten­gelyre vannak ékelve. A visszafelé hala­dásra szolgáló hajtó fogaskerekek közvetve vagyis közbeiktatott hajtókerekek segélyé­vel vannak kapcsolatban a hajtást előidéző kerekekkel, mely közbeiktatott kerekek a forgási irányt megváltoztatják s a rajzban nincsenek fölttintetve. Ha például a (B) kereket az alábbiakban megnevezendő szerkezettel az (A) üreges tengellyel szorosan összekötjük, úgy a ten­gelynek oly sebességgel kell forognia, mely a (B) fogaskerék átmérője és a hozzátar­tozó (C) hajtókerék viszonyának megfelel. A többi (B\ ..) fogaskerék, a megfelelő (C) hajtókerék által hajtva, szabadon forog (A) tengelyen, a megfelelő hajtókerékkel azonban mindig kapcsolatban marad. A (B B'.,,) kerekeknek (A) üreges tenge­lyen való fölékelése vagy elreteszelése a 4. ábrában föltüntetett készülék segélyével történik. Ezen szerkezetnek berendezése és mű­ködési módja a következő : Az (A) üreges tengelybeu eltolható (E) rúd van elhelyezve. A rúdnak a szerkeze­tet kezelő által való eltolása alkalmas ké­szülék által történik, mint emeltyű kézi­kerék stb. Az (E) rúdon ferde fölületek vannak el­rendezve, melyek a rúd eltolása alkalmával reá sugárirányú reteszekre hatnak, úgy hogy ezek kitolódnak illetve visszahúzódnak. A retesznek eltolása által (B B'...) kereke­ket (A) tengelyükön megszorítjuk illetve meglazítjuk. Mint az 1-4. ábrákból, különösen az 1. ábrából látható, (E) rúdnak két hosszirányú hornya van, melybe (f f') keresztrúd végei belenyúlnak és ezen keresztrudak (F F') reteszekre hatnak. A két horony között (e) mag van, mely több (el e2 e3) ferde fölü­letet alkot. A mondottakból következik, hogy az (E) rúd hosszeltolódásai alkalmával az (f) ke­resztrudak a ferde fölületeken eltolódnak és ennek következtében (F...) reteszek su­gár irányban kifelé tolódnak, vagy ha ellen­kező értelemben erő hat reájuk, a közép felé kell visszatérniük. A szabadon forogható (B Bl) fogaskere­kek oly módon vannak páronként beállítva, hogy mindenik pár egy retesztartó retesze által befolyásoltatik. Ily módon befolyásoltatik (B Hl . . .) fo­gaskerék, a közöttük elrendezett elreteszelő szerkezet által (1—3. ábra). Mindkét jobbról következő (föl nem tün­tetett), valamint a balról következő kerekek ismét párokat alkotnak, melyek egy és ugyanazon, a közöttük elrendezett szerke­zet hatása alatt állanak. Minthogy minden ily csoportnak egy és ugyanazon szerkezete, valamint működési módja van és csupán a fogaskerekek át­mérőiben különböznek, elegendő egy cso­portnak a leírása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom