17795. lajstromszámú szabadalom • Üzemrendszer egyes vasúti kocsik járatására

Megjelent 1900. évri április lió 21-én. MAGY szabadalmi K1R. hivatal SZABADALMI LEIRAS 17795. szám. V/g- OSZTÁLYÜzemrendszer egyes vasúti kocsik járatására. strasser albert mérnök budapesten. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 20-ika. Jelen találmány tárgyát oly üzemrendszer képezi vasúti kocsik számára, mely az eddigi gőzmozdonyú vasúti üzem hátrányainak megszüntetését czélozza. Kisebb forgalmú vonalokon, h. é. vasútakon, másodrendű vasútakon, valamint aránylag véve a nagyobb városok, ú. n. szomszédos forgalmában is a csekély személyforgalom következtében csak kevés vonat közlekedik, mert a nehéz és drága gőzlokomotivok teljesítő képességét csak nagyobb összeállítású vonatokkal lehet gazdaságosan kihasználni, ilyen nagyobb és drága üzemű vonatot azonban épen az aránylag csekély forgalom következtében csak hosszabb, a kívánalmaknak meg nem felelő időközökben lehet közlekedtetni, mert az ilyen vonatok csak a legritkább esetekben vannak utasokkal a kellő mértékben ellátva. Ezen üzemi viszonyoknak hátrányai közismeretüek. Első sorban is az utazó közönség kívánalmait nem elégíti ki, a,z alig kivárható indulási idő, lassú menet, hosszantartó megállások stb., közmondásos rossz szinben tüntetik föl az ilyen vonalakat. Az utazásra az alkalom csak nagyobb időközökben lévén meg, a közönség nehezebben szánja magát az utazásra, vagy kisebb távolságoknál más módot használ czélja elérésére, ennek pedig a vasútak ritkább igénybe vétele az eredménye, a mi az ilyen vonalak rentabilitására igen deprimáló hatással van, s végeredményében kútforrása a tulajdonképeni bajnak, a kevés vonat közlekedésének. A villamos üzem beválása óta ezen hátrányok megszüntethetők voltak rövidebb, nagyforgalmú, közúti, városi vasútaknái. Hosszabb és kevésbé nagy forgalmú vonalakon, mint a normál, h. é., és másodrendű vasútaknái köztudomásúlag az egy vagy több villamos központból táplált, ú. n. alsó vagy fölső villamos vezetékkel ellátott, villamos motorú vasúti üzem különféle nehézségek miatt nem volt czélszerűen meghonosítható. Nagyobb forgalommal bíró vonalakon, az ú. n. villamos mozdony alkalmazásával tettek kísérleteket (Heilmann), de az, valamint más javaslatba hozott ilynemű berendezések (Kaselowsky) nem vezettek a föntebb vázolt bajok orvoslására. Elektromos akkumulátor-battériákkal ellátott motoros kocsik alkalmazását is gyakran megkisérlették, de itt is igen sok nehézséggel kellett küzdeni. Az akkumulátorok aránylag csekély kapaczitása igen ne-