17782. lajstromszámú szabadalom • Esztergapad

- 6 zuk, a jelen találmány értelmében a 7. i ábrában nagyobb léptékben föltüntetett kúpos kapcsoló szerkezet van elrendezve. A mint ezen ábrából látható, a (25) tengely belső végén a (25a) kúp van elrendezve, mely a (19) csavarkereket hordó (24) tengellyel együttforog és ez utóbbinak fú ratában hosszirányban eltolható. A (19) csavarkerélc, a mint már az előzőkben is említettük, a (23) csavar segélyével a főtengely forgását a (24) tengelyre viszi át. A kúpos kapcsoló szerkezetnek másik (17a) része a (17) beforgó hüvelynek egy kúpos kivágással ellátott meghosszabbítása által van képezve, mely az előzőkben leírt motollának egy részét képező (16a) korongban szabadon foroghat. Látható, hogy ha a kapcsoló szerkezetnek két része egymással kapcsolatban van, akkor a (25) tengelynek és a befogó hüvelynek akként kell együttforognia, mintha e két rész egy darabban volna készítve. Ily módon a (17) befogó hüvely és a (18) tövis közé befogott fadarab megfelelően forgattatik. Ha ellenben a kapcsoló szerkezet e két része kapcsoláson kivül van. akkor a tengely szabadon forog és a befogó hüvelyt, mellyel már most semmiféle érintkezésbe sincs, nem is fogja forgatni. A különböző eddig ismert kapcsolásokkal szemben ezen kúpos kapcsoló szerkezet igen nagy előnyökkel bír. Ha a kapcsoló szerkezet részeit bekapcsoljuk, a mozgás azonnal vitetik át a beforgó hüvelyre. Ekként tehát nemcsak a szerkezetek működésbe hozatalára fordítandó időt takarítjuk meg, hanem a kapcsolódó részeknek kúpalakú kiképzése folytán elérjük még azt is, hogy azok mindenkor oly állásban vannak, hogy elállításuk alkalmával azoknak föltétlenül kapcsolódniok kell egymással. Ezáltal kizárjuk mindazon rendkívül súlyos hátrányokat, melyek más kapcsoló szerkezetek alkalmazásával vannak egybekötve és onnan erednek, hogy ezen kapcsoló szerkezeteknek kapcsoló részei nem fekszenek egészen egy vonalban, úgy hogy a kapcsolásnál ezen részek nem tudnak rögtön megfelelően elhelyezkedni il-i letve tökéletesen egymásba illeszkedni, a mi sok esetben a kapcsoló szerkezet törésének vagy a munkadarab rossz megmunkálásának volt előidézője; mindenkor azonban időveszteség és a szerkezetek zajos járása volt ezzel az új fadarab forgatásának kezdetén egybekötve. A jelen találmánynak egy további előnye abban áll, hogy a leírt esztergapad oly szerkezettel van ellátva, melynél minden egyes (18) tövis ide- és odamozgatható, úgy hogy a tulajdonképeni befogó hüvely és a tövis között lévő és a hüvely által forgatott munkadarabot kivehetjük és mással helyettesíthetjük. A 8. és 9. ábrában ezen befogó hüvely fölülnézetben és harántmetszetben van föltüntetve. Mhden egyes (18) tövis hátsó végének egy része, mely az előbb említett mótollánalc (1. és 2. ábra) (16b) korongja által hordatik a (18a) fogazással (8. ábra) van ellátva, mely a (18c) csapágyakban ágyazott (18b) csapnak fogazásával kapcsolódik. A (18b) csap alsó végén a (18d) emeltyű (9. ábra) csuklósan van megerősítve, melynek kiilst) vége fölső részén a (18e) fogazással van ellátva, mely a (18f) fogasszegment kúpos fogaival kapcsolódik. A (18b) csap fölső részén a (18c) rúgóval van körülvéve, mely azt rendes körülmények között fölső állásában akként tartja meg, hogy annak fogai a fogasszegment fogaival kapcsolódnak. A (18(1) emeltyű külső végén egy furattal van ellátva, melybe a (18h) rúd illeszthető be. Ha a forgató tövist egy fadarabnak kivétele vagy beillesztése czéljából ennek megfelelő mértékben kihúzni akarjuk, akkor a (18h) rudat kézzel a (18d) emeltyűnek furatába illesztjük és a rúdnak külső végét lefelé nyomjuk; ekkor a (18e) fogak a (18f) fogasszegmentből kikapcsolódnak és a (18b) csap csapágyában a (18c) rúgó hatása ellenében lefelé huzatik. Ha a (18h) rudat már most az egyik irányban pl. balra forgatjuk akkor a forgató tövis a fadarabból kihúza, tik; ha már most a (18h) rudat szabadonbocsátjuk, akkor a (18d) emeltyű és a for-