17782. lajstromszámú szabadalom • Esztergapad
- 7 gási csap fölfelé mozog és mindkettő a (18e) fogaknak a(í8f) fogasszegmenttel való kapcsolódása által rögzíttetik. Ha már most az egyik fadarabot kivesszük és az újat oly állásban tartjuk, hogy a hüvelynek és a forgató tövisnek csúcsa abba behatolhat, akkor a (18h) rudat ismét lefelé nyomjuk és vissza forgatjuk úgy, hogy az összes részek ismét eredeti állásukba térnek vissza és a hüvelynek és a tövisnek csúcsa a fába behatolva azt az esztergályozás közben megtartja. Ezen befogó szerkezet működésének egyszerű és biztos volta, valamint mozgásának nagy sebessége az eddigi befogó szerkezetekhez képest az esztergályozás munkáját tetemesen elősegíti. A jelen találmány tárgyát képező esztergapad azonban még az által is tűnik ki. hogy az egy czentrális befogó hüvellyel és tövissel van ellátva, azaz egy oly szerkezettel, mely a hosszabb fadarabok középső részét vagy a rövidebb fadarabok végét megmunkálás közben akként hordja, hogy a fának a kés behatása által előidézett rezgése megakadályoztatik; ekként ezen géppel igen egyenletes és tökéletes munkát végezhetünk. A 10. és 11. ábrában ezen czentrális hüvely és a forgató tövis oldal, illetve elölnézetben van föltüntetve. A czentrális befogó hüvely, valamint a forgató tövis két hasonló (36) részből áll, melyek a (16x.) tengely körül vannak elrendezve és csavarok segélyével egymáshoz erősítve; ezen részek a (36a) tartókat hordják, melyek két kerületükön hornyokkal ellátott lemezből állnak; ez utóbbiak a hüvely végeiben vannak elrendezve, a hol is a rúgóhatás alatt álló (36b) karok által tartatnak meg. A (36a) lemezeknek külső része akként van kivágva, hogy a munkadarab beillesztésére, illetve kivételére még elég hely marad; ezen lemezek továbbá még a (37) csapókkal és a ruganyosan ágyazott (38) peczkekkel vannak ellátva, melyek a csapókat állásukban rögzítik. Az imént leírt szerkezet előnyei oly szembe* szökők, hogy azoknak méltatásától teljesen eltekinthetünk. Hogy az előzőkben leirt esztergapad szánjának vagy fenéklemeznek ide- és odajáró mozgása egyenletesen történjék és hogy a gép zajos működését elkerüljük a gépen, a 6. ábrában összelrendezésében, a 12. és 13. ábrában pedig külön oldal- és föliiinézetben föltüntetett szerkezetet rendezzük el. A mint ezen ábrákból látható, a (12) lengő tengely a reája erősített és már az előzőkben is említett (11) karon kívül még egy másik (11a) kar van elrendezve, mely vagy ezen tengelyen vagy a (11) kar agyán mozoghat. Az említett két kar mindegyikén egyegy (11c) vezető görgő van elrendezve, melyek a két kar között elrendezett, a (8) tengelyen szilárdan megerősített (10) görbületi i korong kerületén vezetődnek, mely korong forgásakor exczentrikus kerülete folytán a (12) lengő tengelynek és ekként a (15) fenéklemeznek is ide- és odajáró mozgást kölcsönöz; ez által a mozgásnak nagysága és jellege pontosan meg van határozva. A mozgás átvitelét biztossá, egyenletessé és szabályossá teendő, a két (11) és (11a) lengő kar két (11b) spirális rúgóval (12. ábra) van ellátva, a hol is ezen rúgóknak végei a lengő karok egyikének külső vége által hordott (11) járommal vannak összekötve; a rúgóknak másik két vége egy feszítő szerkezet segélyével a másik lengő karnak külső végéhez van kötve. A rúgóknak feszültségét ezen feszítő szerkezetnek (lle) csavarján elrendezett (llt) csavaranya segélyével szabályozzuk. Az imént leírt szerkezettel ellátott géppel való munkánál kitűnt, hogy az egyik lengő karnak mozgásánál keletkező rezgések a másik karnak rúgója által teljesen besztintettetnek, úgy hogy ha a gépet bármily sebességgel is működtetjük, az ide- és oda mozgatott (15) fenéklemez oly nyugodtan és egyenletesen fog mozogni, hogy kezünket a lemezre téve semmiféle rázkódtatást sem érzünk. Hogy ez a körülmény tökéletes munka elérése szempontjából nagy fontossággal bír, könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy minden a fenéklemez működtetésénél bekövetkező rázkódtatás és bizonytalanság szükségképen a fenéklemez által hordott befogó hüvelyre vitetik át és hogy