17763. lajstromszámú szabadalom • Újítás járművekkel együtt mozgó sineken

Megjelent. 1900. évi április lió 18-án. MAGY. SZABADALMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17763. szám. V/g- OSZTÁLY. Újítások járművekkel együttmozgó sineken. BONAGENTE CRISPINO TÜZÉRKAPITÁNY TURINBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 14-ike. A jelen találmány tárgya járművekkel együttmozgó, úgynevezett övsíneken eszközölt újításokra vonatkozik, mely övsínek a járművek kerekeire szerelve, azoknak közönséges utakon való haladását jelentékenyen csökkentett ellenállással teszik lehetővé. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező újításokkal ellátott övsínnek néhány foganatosítási alakja van bemutatva. Az 1. és 2. ábrák az ővsín mozgásait szemléltető sematikus rajzok, a 3. ábra az egyes sínszegmentek összekötési módját tünteti föl, a 4. és 5. ábrák a sínszegmentek egy módosított alakjának sematikus képét láttatják, a 6. ábra az alkalmazott gummivánkosok elrendezését tünteti föl, a 7., 8. és 9. ábrák fölülnézetben és harántmetszetben a sínszegmentek és a külső talpak közti összeköttetést láttatják, a 10. ábra a jelen találmány szerint elrendezett övsínnel fölszerelt keréknek oldalnézetét tünteti föl, a 10a. ábra ezen keréknek a kerület felőli nézete, a 10b, 10c, lOd és 11. ábrák a sínszegmentek és a külső talpak közti összeköttetésnek két különböző foganatosítását tüntetik föl. Az övsínek a jelen találmány szerint a kereket körülövedző, csuklósan összekötött (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8) sokszögből (10. ábra) állanak, melynek (9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16) csuklós csapjai egy-egy, a sokszögön kívülről elrendezett (17, 18, 19. 20, 21, 22, 23, 24) talpat hordanak, mely utóbbiak érintkeznek tulajdonképen a pályával. A jelen találmány tárgyát képező elrendezés az eddig ismeretessé vált elrendezésekkel szemben nemcsak az említett (17, 24) talpak elrendezésében különbözik, melyek a síneknek nagy stabilitást kölcsönöznek, még akkor is, ha a kerék a csuklós sokszögnek két szomszédos oldalának összeköttetési pontján áll, hanem még a sokszög oldalait összekötő csuklók alakjában és méreteiben, valamint a sokszög említett oldalainak alakjában is, mely újítások összességükben a súrlódási ellenállások elkerülését czélozzák. Hogy a csuklók jelen elrendezésének czélját és működését helyesen megítélhessük, szükséges lesz mindenekelőtt a szokásos elrendezések mozgásával tisztába jönnünk. Legyen (a, b, c, d, e, f, g, h) egy csuklós sokszög (1. ábra), mely az (r) sugarú kerék köré fektetett (1) hosszúságú oldalakból áll. Ha a kerék az 1. ábrában telt vonallal föltüntetett állásból a vonalkázottan föltüntetett állásba gördül, akkor az (o) közép-