17726. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pneumatikus csőposta-berendezések elágazásainak ki- és bekapcsolásaira, valamint annak ellenőrzésére

- 2 — A 13. ábra metszet a 14. ábrának q—q vonala szerint. A 14. ábra metszet a 13. ábrának s—s vonala szerint. A 15. ábra metszet a 14. ábrának t—t vonala szerint. A 16. ábra az elektromos áramkörök kapcsolásait, valamint az ezek működtetésére szolgáló kommutátort sematikusan tünteti föl. A 17. ábra a kommutátor-asztalkát oldal nézetben láttatja. A 18. ábra a kommutátorral összekötött indikátort nagyobb léptékű metszetben láttatja. A 19. ábra metszet a 18. ábrának u—u vonala szerint. (A) a küldő főcsövet jelöli. (B és Bl) a hurokelágazás két végét jelentik, melyek a főcsővel ennek különböző pontjain (C) szekrények segélyével vannak összekötve, amikor is a hurokelágazás közbenső állomás vagy állomásokba vezet és mely kivánt esetben a csőpostarendszerből kikapcsolható. (D) és (d) a hurokelágazás végein elrendezett váltók, melyeknek segélyével valamely a főcsőben szállító hüvely az elágazásban irányíttatik és ebből ezután ismét vissza a főcsőbe vezettetik. A váltók a (Dl ill. dl) csapokon ülnek, melyeknek (D2 ill. d2) emeltyűje (D3 d3) rudak közvetítésével az (E ill. e) hengerekben elrendezett (El) dugattyú nak (5. ábra) (E2. ill. e2) rúdjával van öszszekötve. Az (E és e) hengereknek két végébe az (E3 és E4) csövek torkolnak. (F) (1. ábra) az (E és e) hengerekhez hasonló hengert jelöl, melynek (FI) dugattyúja (6. ábra) az (F2) rúd segélyével az (A) főcsőnek a (C) szekrények között fekvő részét záró és nyitó (F3) ajtóval van összekötve. Az említett részek oly összefüggésben vannak egymással, hogy az ajtó a főcsövet zárja, ha a (D és d) váltók az 1. ábrában föltüutetett állásban vannak, vagyis ha a hurokelágazás be van kapcsolva, ellenben az ajtó a főcsövet nyitja, ha a hurokelágazás szolgálaton kívüli állapotban van. Ezen czélból az (E ós e) hengerek külső vége, valamint az (F) hengernek fölső vége az (E6) tájvezetékkel állanak összeköttetésben. melytől az (E5) cső az (E) hengerek külső végébe, az (E3) cső az (F) hengernek fölső végébe és az (e3) cső az (e) hengernek külső végébe vezetnek. Az (E és e) hengerek belső vége, valamint az (F) hengernek alsó vége ellenben az (E7) tápvezetékkel állanak öszszeköttetésben, melytől az (E4) cső az (E) hengernek belső végébe, az (e4) cső az (F) hengernek belső végébe és ennek (E8) elágazása az (F) hengernek alsó végébe vezetnek. Az (E6 és E7) tápvezetékek a (G) szelepszekrénybe torkolnak, mely a (Gl és G2) kamrákkal (9. ábra) bír, melyekbe a megfelelő tápvezetékek torkolnak; ezenkívül a szelepszekrényben a (G5) kamra, mely a (G10) kiáramlási csővel közlekedik és a (G6) kamra van elrendezve, mely a (Gll) csövön (10. ábra) keresztül előnyösen az (A) főcsőből vagy pedig más forrásból nyomó levegővel tápláltatik. A szelepszekrényben a kettős (G7 G8) dugattyús szelep van elrendezve, mely a hengeres (G3 és G4) kamrákban mozog, melyek a szekrénynek különböző kamráival közlekednek és melyek akként vannak elrendezve, hogy a dugattyús szelep az egyes tápvezetékeket váltakozva valamely nyomó levegőt szolgáltató forrással és a kiáramlási kamrával hozza összeköttetésbe. (G9) a dugattyús szelep rúdját és (G12) a szelep egyik irányú mozgását, szabályozó, beállítható határolót jelöli. Könnyen belátható, hogy a (G7 és G8) szelepek eltolatása következtében az egyik tápvezetéken keresztül nyomó levegő a rendszer különböző hengereibe fog áramlani, míg egyidejűleg a másik tápvezeték a kiáramlási kamrával lévén összekötve, a dugattyúk a hengerekben mozgásba jönnek, miáltal a váltók, az ajtók és a rendszer egyéb szerkezetei a szállító hüvelynek a rendszerben való kivánt irányítása czéljából megfelelően működtetnek. E szerint a (G7 és G8) szeleltek egyenkint a rendszernek különböző részei számára külön-külön szabályozó szelep gyanánt szerepelnek, megjegyezzük azonban, hogy a jelen találmány lényege nem szorítkozik a leirt szerkezetek részleteire, lehet azokat azonos alkatrészekkel helyettesíteni, amelyeket azonban egy közös a (G6 és G7)