17640. lajstromszámú szabadalom • Vasúti elektromos jelzőberendezés
alkalmazásával még rövidebb szakaszokra | osszuk. Az 1. ábrán a berendezés világosan látható. (1, 2, 3, 4) a berendezés négy lényeges része, (5 és 6) a két sín, (9) az egyik (közép ) szakaszon mozgó vonat, mely szakasz a többi szakasztól a (7) és (8) pontokon gyenge szigetelés által van elválasztva, (í) és (2) két nem polározódó állandó és tartós elektromos elemből (Daniell, Cloris-Baudet, Champeron-Lalande vagy «Cupron» elemből) álló telep. Mindegyik telep egy vagy két elemből áll. (3) és (4) a jelzőkészülékek, (melyet a következőkben ismertetünk) és melyek akkor jönnek működésbe, amikor a jelzett telepekből áram jut azokba. Mint az a mondottakból kitűnik és mert az egyik készülék (1) telepe a másik készülék (2) telepével ellentétesen van bekapcsolva, a két egymástól alig szigetelt sín között csak gyenge áram megy át. mely a (3 4) jelzéseket nem működtetheti, míg ellenben ha valamely a szakaszon mozgó vonat a két sín között az áramkört zárja, a két (3 és 4) jelzés ismét működésbe jön. A 2. ábra a vonalon alkalmazott (3 4) jelzést ábrázolja, mely két oldalt egy-egy a pályán az egyik vagy másik irányban mozgó vonatról látható ablakkal van ellátva. Eme színtelen üvegből készült ablak mögött sötét alap vagy vörös üveg előtt egy fehér szárny van mozgathatóan alkalmazva, melyek a sötét alapot vagy vörös üveget elfödik. Ha a szárny saját síkjában középpontja körül kissé elfordul, a sötét alap (illetve este a vörös üveget megvilágító lámpa fénye) láthatóvá válik, tehát a megállító jelzést adja. A 3. ábra a jelző egy más nézetét ábrázolja, még pedig azon oldalának nézetét, mely a pályától elfordul. Ezen az oldalon fölül egy jelző négyszöggel van ellátva melynek az a czélja. hogy azt az irányt jelezze, amelyben a vonat halad. Minden jelzés egész időtartama alatt egy csengetyű szól. Az oszlop közepén egy ajtó van alkalmazva, mely mögött két elektromos gomb van elhelyezve. Ha az egyik vagy másik gombot megnyomjuk, vagy a jobb, vagy a baloldali szakasz áramkörét zárjuk, tehát ilyképen módunkban áll bármelyik szomszédos készülékhez jelzést küldeni. A 4. ábrán egy ily egyvágányos pályához való jelzőkészülék belső berendezése látható; (13 14) a két fehér szárny, mélyek a vonal két ellentétes iránya felé fordult ablakokat födik el, (10) egy elektromos telep, (17) egy elektromos csengetyű, (18) egy jelző korong, mely részek együtt egy kettős helyi áramkört képeznek. A jobb felől jövő vonat (mely a nyíl irányában halad) a (11) elektromágnesre hat. mely a (13) szárnyra szerelt (19) fegyverzetet meghúzza, tehát a jelzett ablakot láth .tóvá teszi. Egyidejűleg a (15) kontaktus segélyével egy másik áramkört zár, melybe a (17) csengetyű van beiktatva és mely a megfelelő (18) korongot teszi láthatóvá. Ha a vonat balfelé a jelzés előtt elhaladt, a (13) szárnya normális helyzetbe tér vissza és a (14) szárny valamint a második (16, 18, 17, 10) helyi áramkör jön működésbe. A (18) korongot a pályaőr viszi a nyugalmi helyzetbe. (21) és (22) a jelzések adására szolgáló, jobb- és baloldalt alkalmazott elektromos áramzáró gombokat jelzi. Megtörténhetik, hogy a két készülék között levő pályaszakasz túlságos hossza miatt a sinek nincsenek egymástól kellőképen szigetelve, ebben az esetben az elektromos vezetéket egy vagy több ponton meg kell szakítani és az 5. ábrán látható séma szerint kapcsolatot létesíteni, úgy hogy ha a két áramkör egyikét az elhaladó vonat zárja, a következő áramkör is záródjék és viszont. A jelzett ábrán (1) és (2) a már említett két telepet jelzi, (11) és (12) két elektromágnes, (19) és (20) a forgatható emelőkarokra szerelt fegyverzetek. Ez a vasból készült szekrénybe zárt relais a vonal mentén van elhelyezve. A 6. ábra a berendezést egy kettős vágányú pályára alkalmazva ábrázolja. A belső sinek helyenkint oly czélból, hogy egyetlen vezetéket képezzenek, elektromos kapcsolatban vannak. A 7. ábra a jelzések bekapcsolását mutatja. Mint az a rajzból kitűnik, a vonatot, melyet pld. a (27) szám jelez, elől a (28) csengetyű, illetve a jelzőkorong fedi, hátul
