17621. lajstromszámú szabadalom • Kerámiai ipar számára való folytonos üzemű kemencze egymás fölött elrendezett kamarákkal

Megjelent 1900. évi április hó 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17621. szám. 1I/C. OSZTÁLY Kerámiái ipar számára való folytonos üzemű kemencze egymás fölött elrendezett kamarákkal. SCHLEICH PÁL TÉGLAGYÁRI TECHNIKUS HOHENNEUENDORFBAN. A szabadalom bejentésér.ek napja 1899 szept. hó 18-ika. Elsőbbsége 1898. decz. 7-től kezdődik. A jelen találmány mázzal bevont téglák­nak, vakolat tégláknak és finom 'agyag­áruknak égetésére szolgáló kétemeletes ke­menczére vonatkozik és czélja. az alsó kamarákban a fűtőgázok czélszerű hozzá­vezetése által az égetendő anyag egyen­letes kiszárítását előidézni, a gázokat az alsó kamarákból megfelelő módon a tetszés szerint kikapcsolható fölső kamarákba ve­zetni, a hol azok finomabb agyagárúk ége­tésére, melyek olyan magas hőmérsékletet nem bírnak el, alkalmazhatók. Gondoskodva van továbbá olyan beren­dezésről, mellyel a gázok a fölső kamarából vagy a kemencze fölött fölhalmozott ége­tendő anyag szárítására külön szárítótérbe vagy a szomszédos fölhevítendő kamara melegítő terébe vagy pedig egyenesen a kéménybe elvezethetők. Mellékelt rajzon a kemencze-elrendezés a jelen találmány szerint van ábrázolva és a következőkben annak kapcsán a szerkezeti berendezést és a működési módot közelebb­ről ismertetjük. A mint a rajzból látható, a kemencze több, jelen esetben három egymás mellett elren­dezett (A A' B B' C C') kamarapárból áll. Az alsó kamarák mindegyike előtt azok talpával körülbelül egyenlő magasságban van a (D D' D") fűtőtér. Az (A B C) alsó kamarák mindegyikében a fűtőgázok beöm­lési nyílásánál egy (E E' E") mellső fal van elhelyezve, melyek bizonyos magas­ságig érnek és alsó végükön korlátolt számú (F F' F") átmeneti nyílásokkal vannak el­látva. A nevezett nyílásokkal ellátott mellső alak elrendezésének kizárólag az a czélja, hogy a tüzelő térből a fűtőkamarákba, hú­zódó gázokat az égetendő anyagon egyen­letesen elossza. Tapasztalat szerint ugyanis az eddig ismert kemenczéknél azon hátrá­nyok lépnek föl, hogy a csak egy irányban való kiszárításnál a gázok által először érin­tett égetendő anyag sokszor túlságosan kiég és azután a gázok a fölhalmozott anyagon át való útjukban annyira lehűlnek, hogy a legutóbb érintett rétegekhez aránylag kevés meleg jut és így egyenlőtlen égetés kelet­kezik. A jelen kemenczeberendezésnél ezen hátrányok a következő módon vannak ki­küszöbülve. Az (A B C) kamarák talpán több (a b c) nyílás van, melyek a gázokat mellékcsator­nákon át a (G G' G") gyűjtőcsatornákba és innen a (H H' H") csatornákon át az (A B C) kamarák fölött elhelyezett (A' B' C) kama-

Next

/
Oldalképek
Tartalom