17621. lajstromszámú szabadalom • Kerámiai ipar számára való folytonos üzemű kemencze egymás fölött elrendezett kamarákkal

Megjelent 1900. évi április hó 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17621. szám. 1I/C. OSZTÁLY Kerámiái ipar számára való folytonos üzemű kemencze egymás fölött elrendezett kamarákkal. SCHLEICH PÁL TÉGLAGYÁRI TECHNIKUS HOHENNEUENDORFBAN. A szabadalom bejentésér.ek napja 1899 szept. hó 18-ika. Elsőbbsége 1898. decz. 7-től kezdődik. A jelen találmány mázzal bevont tégláknak, vakolat tégláknak és finom 'agyagáruknak égetésére szolgáló kétemeletes kemenczére vonatkozik és czélja. az alsó kamarákban a fűtőgázok czélszerű hozzávezetése által az égetendő anyag egyenletes kiszárítását előidézni, a gázokat az alsó kamarákból megfelelő módon a tetszés szerint kikapcsolható fölső kamarákba vezetni, a hol azok finomabb agyagárúk égetésére, melyek olyan magas hőmérsékletet nem bírnak el, alkalmazhatók. Gondoskodva van továbbá olyan berendezésről, mellyel a gázok a fölső kamarából vagy a kemencze fölött fölhalmozott égetendő anyag szárítására külön szárítótérbe vagy a szomszédos fölhevítendő kamara melegítő terébe vagy pedig egyenesen a kéménybe elvezethetők. Mellékelt rajzon a kemencze-elrendezés a jelen találmány szerint van ábrázolva és a következőkben annak kapcsán a szerkezeti berendezést és a működési módot közelebbről ismertetjük. A mint a rajzból látható, a kemencze több, jelen esetben három egymás mellett elrendezett (A A' B B' C C') kamarapárból áll. Az alsó kamarák mindegyike előtt azok talpával körülbelül egyenlő magasságban van a (D D' D") fűtőtér. Az (A B C) alsó kamarák mindegyikében a fűtőgázok beömlési nyílásánál egy (E E' E") mellső fal van elhelyezve, melyek bizonyos magasságig érnek és alsó végükön korlátolt számú (F F' F") átmeneti nyílásokkal vannak ellátva. A nevezett nyílásokkal ellátott mellső alak elrendezésének kizárólag az a czélja, hogy a tüzelő térből a fűtőkamarákba, húzódó gázokat az égetendő anyagon egyenletesen elossza. Tapasztalat szerint ugyanis az eddig ismert kemenczéknél azon hátrányok lépnek föl, hogy a csak egy irányban való kiszárításnál a gázok által először érintett égetendő anyag sokszor túlságosan kiég és azután a gázok a fölhalmozott anyagon át való útjukban annyira lehűlnek, hogy a legutóbb érintett rétegekhez aránylag kevés meleg jut és így egyenlőtlen égetés keletkezik. A jelen kemenczeberendezésnél ezen hátrányok a következő módon vannak kiküszöbülve. Az (A B C) kamarák talpán több (a b c) nyílás van, melyek a gázokat mellékcsatornákon át a (G G' G") gyűjtőcsatornákba és innen a (H H' H") csatornákon át az (A B C) kamarák fölött elhelyezett (A' B' C) kama-