17621. lajstromszámú szabadalom • Kerámiai ipar számára való folytonos üzemű kemencze egymás fölött elrendezett kamarákkal

rákba vezetik. Itt a gázok (d e f) átmeneti nyílásokon át a nevezett kamarákba fölhalmozott égetendő árúkon alulról fölfelé átvonulnak és a (g h i) csatornákon át a fölső kamarákból kiáramlanak. Mint már említettük, a gázok most vagy (K K' K"j gyűjtőcsatornákon át egyenesen a kéménybe távoznak vagy pedig (p) lapok segélyével a lefödhető (g h i) csatornán át a kemencze fölött lévő szárítótérbe vezethetők és itt a fölhalmozott anyag előszárítására fölhasználhatók. Raczionális és gazdaságos üzem létrehozására még segédcsatornákat és szabályozó tolattyúkat is alkalmazunk, melyek segélyé vei a kemenczeüzemet folytonossá tehetjük, mi mellett azonban a lehütendő kamarák a kiégetés után elzárhatók és az üzemből kikapcsolhatók. Ez különösen akkor előnyös midőn az égetendő árú a direkt lehűlés iránt érzékeny és ennélfogva az utóizzásban való meghagyás a behatoló hűtőlevegő elzárása mellett szükséges. A nevezett czélra az (A' B') égetőkamarák fölső részétől (L M) csatornák vezetnek a kemencze talpa alatt (D' D") tüzelőtérbe. Ezen (L M) csatornák (H' H") csatornákkal (L' M') mellékcsatornák révén össze vannak kötve, mely összekötés azonban (R R') tolattyúk által megszakítható. Az (L M H' és H") csatornákban továbbá a következőkben megmagyarázandó czélra (0 0' P P') tolattyúk vannak elrendezve. A kürtőbe vezető (K K' K") füstgyűjtőcsatornák (Q Ql Q2) tolattyúk segélyével (L M N) csatornákkal állanak elzárható összeköttetésben. A kemencze normális üzeménél, midőn az összes kamarák teljes tűzben vannak, az összes (D D' D") fűtőterek meg vannak töltve. Ekkor a gázok a fűtőterekből a kamarákba nagyobb részt az (E) mellsőfal és a kamarafalazat által képezett csatornán át fölülről jutnak a égetendő anyagra; csekélyebb mértékben vezettetnek azok a mellső falon lévő (F F' F") nyílásokon át az égetendő anyag alsó rétegeire. Innen a gázok (H) csatornán és (d e f) nyílásakon át a fölső (A' B' C') égető\ kamarákba jutnak, melyeket alulról fölfelé haladva átjárnak. Hogy az első kamarák gázait a következőknek üzemére is kihasználhassuk, azok (A')-ből (L) csatornán át, melynek (0) tolatytyúja nyitva van (L') mellékcsatornája pedig (R) tolafctyú által el van zárva, a kemencze talpa alatt (B) kamarának (D') tiizelőterébe vezettetnek. (L) csatornán áthaladva a gázok a kemenczekamarák által a falazatnak átadott meleg nagyobb részét már fölvették, úgy hogy azok csaknem ugyanazon hőmérséklettel, mellyel az (A) kamarába belépnek, a (D') tüzelőtérnek rostélyán át bejutnak, hol újból fölhevíttetnek. Ezek után a gázok olyan útat tesznek meg, mely lényegileg az eddig leírtakkal megegyezik és végre a legutolsó üzemben lévő kamarába (jelen esetben (C')-be) jutnak, melyből vagy a (K") füstgyűjtön át a kürtőbe vagy pedig (i) csatornákon át a szárítótérbe vezethetők el. E mellett megjegyzendő, hogy a most leírt üzemnél (P P') tolattyúk nyitva és (Q Q') tolattyúk zárva tartatnak. Ha (B) és (C) kemenczéket az üzemből kikapcsolni és utóizzásban megtartani akarjuk, az (A' B') és (C') fölső kamarákat pedig üzembe megtartani kívánjuk, akkor csak az (0 P) és (0' P') tolattyúkat kell elzárni és az (R R) és (U U')-t pedig kinyitni. A (D) tüzelőtérben keletkezett fűtőgázok ezek után a következő útat fogják megtenni: Az (A)-ban fölhalmazott égetendő anyagon fölülről lefelé átvonulván, mindenekelőtt (H) csatornán át (A') kamarába, (L L') és (H') csatornákon, valamint (e e) nyílásokon át a második fölső (B') kamarába jutnak, mennek égetendő anyagán hasonló módon alulról fölfelé átvonulnak. Innen a gázok (h h) mellékcsatornákon (M M') és (H") csatornákon és (f) nyílásokon át (C) kamarába lépnek. Mint már említettük, a gázok innen egyenesen (K") füstgyűjtőn és (Z) főgyűjtőcsatornán át (2. és 3. ábra) a kéménybe vezethetők vagy pedig (i i) mellékcsatornákon át. a kemencze fölött elrendezett szárítótérbe vezettetnek és az ott fölhalmozott égetendő anyag előszárítására használtatnak. Mint a 2. és 3. ábrákból látható, az (A B C A' B' C') kamara-