17611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üreges vagy lapos fémtesteknek alakítására, átalakítására és egyesítésére

emelkedést egyszeri Sajtolással létesíttet­tük, ugyanazon a helyen egy mélyebb mélyedéssel ellátott matriczát is lehet al­kalmazni, hogy a tárgy izzítása után ezen a helyen újabb alakváltozást idézzünk elő vagy pedig egy második vagy harmadik helyen hasonló módon lehet kiemelkedést letesíteni. A sajtoló eljárásra az jellemző, hogy a nyomás alatt álló folyadék okozta defor­málódás magában a nyomást végző folya­dékban megy végbe és hogy a matricza külső föliiletére éppen akkora nyomás hat. a mekkora a deformálódási előidéző belső nyomás. Ily módon elég nagy nyomás alatt fém­tárgyakat egymással egyesíteni is lehet, ha csak arról gondoskodunk, hogy az egyesí­tendő fölületek közé víz be ne hatolhasson. Lehet pl. a jelzett módon egymásba tolt csöveket is egymással egyesíteni, mely czélra matricza egyáltalában nem szüksé­ges, ha gondoskodunk arról, hogy a héza­gokat gummi vagy ragasztóanyag segélyével kellőképen tömítsük. A nyomás egyszerűen kívülről és belülről hat és a külső eső épp úgy összenyomatik, a mint a belső cső ki­tágúl (2. ábra). így pl., ha a külső cső fal­vastagsága jóval nagyobb volna, mint a belső csőé, magától érthető, hogy a belső cső kitágulna és a sajtolás befejeztével szorosan a külső cső belső falára feküdnék a nélkül, hogy ebből a czélból matriczát kellene alkalmazni. Hasonló módon lehet lapos tárgyakat is az által, hogy a matriczára fektetjük azokat és hogy a hézagot tömítjük, a mat­ricza mélyedésének és kiemelkedéseinek megfelelően alakítani, mely műveletnél a nagy nyomás alatt álló víz helyettesíti a dugattyút. Már itt megjegyezzük, hogy a matriczát korántsem kell oly nagy és vas­tagra készíteni, mint eső kalapács vagy csavarorsós sajtó esetében, hanem hogy elégséges, ha a matricza csak néhány milli­méterrel vastagabb, mint a sajtolandó tárgy, úgy hogy ez és ne a matricza legyen kény­telen derfolmálódni. (3. ábra). Ily módon étetett vagy vésett aczélleme­zek után klichék vagy pedig nyomásra kész réz- vagy aluminiumlemezek állítha­tók elő réz karczok után. Módunkban áll az eljárás segélyével sztereotypikus lemeze­ket is készíteni oly módon, hogy a negatívot egy sík aczéllemezre fektetjük és az el­járás segélyével egy fémlemezt sajtolunk a negatív mélyedéseibe. Negatív helyett bár­mely tárgyat elhelyezhetünk az aczélleme­zen, így pl. egy falevelet, hímzés mintát, pecsét levonatot stb., mely tárgyak mat­ricza gyanánt szerepelnek és természetesen negatív képet létesítenek. Vésett üvegla­pokról is lehet az eljárás szerint közvetlenül fémlemezeken levonatokat előállítani, mely­esetben maga az üveg képezi a matriczát. Mindezek az eljárások főleg csövek és edényalakú tárgyak megmunkálásánál hasz­nálhatók czélszerűen, hol sajtoló dugattyút természetszerűen alig lehet alkalmazni. így pl., hogy egy palaczk vagy csőalakú tárgy fölületét deformáljuk, azon mélyedéseket vagy kiemelkedéseket létesítsünk, csakis egy tartályba zárt, nagy nyomás alatt álló vizet lehet használni, mert a dugattyút al­kalmazni a sajtolás helyének hozzáférhet­len volta miatt lehetetlen. Egy specziális matriczát említünk még meg, melynek segélyével üreges tárg vakon vagy csöveken nagyobb mélyedéseket vagy kiemelkedéseket lehet létesíteni, anélkül, hogy az illető tárgy a megmunkálás helyén idő előtt fölperegne. Ebből a czél­ból egy kettős matriczát alkalmazunk (4. ábra), melynél az első matricza ürege ólom­mal vagy más képlékeny, lágy anyaggal van kitöltve. Egynehány kis fúrat lehe­tővé teszi, hogy ez az anyag a külső mat­ricza által képezett (H) térbe folyhassék. Ennek következtében a sajtolás helyének idő előtt történő fölszakadását meggátoljuk. Egy más matricza szerkezet és az eljárás egy új alkalmazási módja lehetővé teszi, hogy a figurális díszítésekkel ellátott vagy valamely használatra szánt tárgyat az ala­kítás közben evvel egyidejűleg bizonyos pontokon fölszakítsuk. Ebből a czélból a matricza az 5. ábra szerint van szer­kesztve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom