17597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktatási és szemléltetési czélokra rendelt ábráknak és hasonlóknak átlátszó palaszerű réteggel való bevonására

i Megjelent, t 900. évi április Iió 6-án. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI JBg[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17597. szám. IXa/b. OSZTÁLY. Eljárás oktatási és szemléltetési czélokra rendelt ábráknak s hasonlóknak átlátszó, palaszerü réteggel való bevonására. TORNAUW MIKLÓS BÁRÓ MAGÁNZÓ SZT.-PÉTERVÁROTT. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 15-ike. Oly ábrázolások közül, melyek oktatási és szemléltetési czélokból úgy vannak kiké­pezve, hogy krétával vagy más letörülhető írószerrel a már meglévő rajz kiegészíthető, eddigelé leginkább a fali térképek, az isko­lában úgynevezett fali abroszok vannak el­terjedve. Ezen térképek kétfélék, u. m. vagy u. n. viaszkos-vászon térképek, vagy pedig u. 11. pala-papír, vagy pala-vászon térképek. Ezen rendesen úgynevezett «vak-mappákat» képező térképek mindkét említett fajának előállítása megegyezik abban, hogy az után­rajzolásra alkalmas lapra egyszerűen rányom­tatják a földrajzi elemeket (tengereket, fo­lyókat, stb.). Az először említett fajú térképek előállításához többé-kevésbé fénytelen viasz­kos vásznat alkalmaznak, míg a második csoportbeli térképeknél az alapot előző­leg e czélra preparált palaszerű réteggel vonják be. A helyszínrajz és esetleg más földrajzi elemeknek fölnyomtatására a vi­aszkos vászon térképeknél olajfestékek al­kalmaztatnak, míg a palaszerü lapoknál vagy szintén olajfestékek, vagy pedig ezen czélra külön preparált festékek, melyeknek alkat­részét képezi azon keverék is. mellyel az illető lapoknak palaszerű fölső rétegét elő állították. Bár a második csoportba tartozó térképek jóval czélszerűbbek az előbbieknél, mind a mellett mindkét említett fajú tér­képeknél több hiányok és fogyatkozások ve­hetők észre. így mindenek előtt mindkét csoportba tartozó térképek előállítása hiányos. Palaszerű, vagy csak kissé is érdes fölüle­ten a nyomtatás csak nehezen állítható elő. A színeket sűrű festék alakjában kell a la­pokra rávinni s ezáltal a térképek pontos­sága csökken, úgy hogy az ily módon elő­állított térképeknél a folyók kanyarodásai gyakran szögletessé válnak, a tengerpartot jelölő vonalak szakgatottak stb. Az ily mó­don a térképre fölrakott földrajzi elemek az alapról nagyon is észrevehetőleg kiemelked­nek és mivel csaknem lehetetlen az említett eljárás szerint folytonos és egyenletes vona­lakat előállítani, az utánrajzolás alkalmával a kréta vagy más letörölhető írószernek ezen egyenetlen alakon való pontos vezetése nagy nehézségekbe ütközik s azonkívül az írószernek folytonos ütődései és zökkenései folytán, maga a térkép is csakhamar meg­rongálódik és elpusztul. Továbbá a viaszkos­vászonból álló térképek hosszabb ideig össze­göngyölt állapotban tartva, csak kissé meleg helyen is összeragadhatnak, míg ellenben a palaszerű réteggel bevont térképeknél össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom