17565. lajstromszámú szabadalom • Önműködően tilosra állító vasúti védjelző

Megjelent 1900. évi ápi'ilis lió 2-án. MAGY. Kia SZABADALMI |Sj| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17565. szám. V/a. OSZTÁLY. Önműködően «tilos»-ra álló vasúti védjelzó'. BAKOS GÁBOR VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 3-ika. A vasúti védjelzőknek — szemaforoknak — a vasútállomások bejáratainál az a föladata, hogy «szabad» vagy «tilos» jelzésükkel az érkező vonatok helyes bevezetését akként szabályozzák, hogy az érkező és veszteglő vagy kimenő vonatok váltakozása azok összeütközése nélkül a forgalom teljes biztonságával eszközölhető legyen. Ámde a jelenleg alkalmazott vasúti mechanikai és láttani védjelzők szerkezetük gyarlóságánál fogva e fontos föladatnak igen gyakran nem felelnek meg. Ellenkező irányban mozgó kettős vezetékük már maga is gyakran zavarba és tévedésbe ejti a gyakorlatlan vagy figyelmetlen kezelőt. Az ilyen téves jelző-állítások, valamint a vezetékhuzal-szakadások gyakran előforduló eseteiben azután a jelzőkar «tilos» helyett többnyire «szabad»-ot jelez; s az érkező vonatok a veszteglő vonatokba futva, rendesen nagyobb vasúti baleseteket okoznak. A jelenlegi gyarló védjelzőkkel szemben az önműködően «tilos»-ra álló vasúti védjelző olyan szerkezetű mechanikai láttani karos védjelző, a mely egyfelől egyes vezetékével a helytelen vagy téves jelző-állítást kizárja; másfelöl pedig a vezeték-húzal elszakadása esetén a jelzőkart önműködőlég «tilos»-ra állítja. Az önműködően «tilos»-ra álló vasúti karos védjelzőt a maga teljes egészében, illetve alkatrészeinek elhelyezését, egybeszerkesztését és összeműködését a mellékelt rajzon az 1. ábra mutatja be. E szerint az (f) mozgató szerkezet a (b c tartó-oszlopra erősített (a) jelzésű házikóban van elhelyezve ; a (g) jelzőkar a mozgató szerkezetnek a házikóból kinyúló (h) tengelyére van szerelve; a fönt kisebb átmérőjű (b) és az alúl nagyobb átmérőjű (c) belől üreges henger alakú tartó-oszlop pedig belső üregével a vezetékek, külső falával meg a vezető-csigák elhelyezésére szolgál. A védjelző egyes lényeges!) alkatrészeit részletesebben, a 2., 3., 4., o.-ik ábrák mutatják be akként, hogy a 4. ábra a mozgató szerkezetnek és öntöttvas házikójának a pályatengelyre merőleges metszetét, a 2. ábra ugyanennek a lámpa-tartó és vezetőcsiga tengelyén át A—B irányban, a 3. ábra ugyanennek a mozgató emeltyű tengelyén át C—D irányban, az 5. ábra pedig végül ugyancsak a mozgató szerkezetnek és házikójának a pályatengellyel E F irányban párhuzamos metszetét tünteti elő.