17447. lajstromszámú szabadalom • Hengerjárat

Megjelent 1900. évi márczius hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17447. szám. XII/1'. OSZTÁLY. Hengerjárat. EDISON TAMÁS ALVA MAGÁNZÓ LLEWELLYN-PARKBAN. Pótszabadalom a 17039. sz. szabadalomhoz. Bejentésének napja 1899 augusztus hó 24-ike. A 17039. számú szabadalomban leírt hen­gerjáratnál minden egyes fölső henger egy végnélküli kötél segélyével huzatik a köz­vetlenül alatta fekvő henger felé, mely kö­tél a fölső és alsó hengerek tengelyeinek végén elrendezett korongok és egy mozgat­ható csiga köré van vezetve, mely utóbbi segélyével a kötél feszültségét szabályoz­hatjuk. Ezen elrendezés rendeltetése az, hogy a hengerek közötti feszültséget a kö­tél feszültségétől függővé tegyük. Ha a hengereket különösen száraz porrá zúzható anyagok fölaprítására használjuk, akkor kívánatos, hogy azok aránylag kis át­mérővel bírjanak, hogy ez által a hasznosít­ható törő vagy zúzó fölület a porrá való 'zúzás előidézésére elegendően csökkentes­sék, a nélkül, hogy evvel azonban a hen­gerjárat káros és zavaró igénybevételek­nek legyen kitéve. Ilyen hengerjáratnál a nyílás vagy a két szomszédos őrlő vagy zúzó fölület közötti szög szükségképen nagy, úgy hogy ezen hengerjáratok üzeménél az anyag az őrlő fölületeken eltolódik, minek következtében az anyag adagolása aránylag csak lassan ment végbe. Ezen üzem következményeképen azt találták, hogy gyakorlatilag nem ajánlatos a henge­reken keményített fölületeket alkalmazni és hogy a legjobb eredményeket a termelt mennyiséget illetőleg aránylag lágy fölü­letekkel illetőleg palástokkal érték el. A jelen találmány tárgya már most lehe­tővé teszi kemény öntésű palásttal b'ró hen­gereket alkalmazni, melyek nagy tartósság­gal bírnak és melyeknél az anyagnak, bár legyen az száraz, az őrlő fölületeken való csúszása tökéletesen meg van akadályozva, úgy hogy maximális adagolás biztosítva van. Ezen czélt a hengerfölületek hullámossá vagy más módon eszközölt érdessé tétele által érjük el, a mikor is a hengerek ma­guk elősegítik az anyagnak a hengerek kö­zötti résbe való behúzását és az azok által való megőrlést. Annak megakadályozására, hogy a hengereknek hullámzott vagy egyéb módon érdekesekké tett fölületei egymással ne kapcsolódjanak, sima válaszfalakat vagy bordákat alkalmazunk, melyek egymáson súrlódás nélkül gördülnek és melyek az őrlő vagy zúzó fölületek között 0.8 mm.-nyi nyí­lást hagynak szabadon. A mellékelt rajzok a jelen találmány sze­rint szerkesztett hengerjáratot két foga­natosítási alakjában tüntetik föl. Az 1. ábra a hengerjáratnak a törzssza­badalomban leírt három hengerrel való kom­bináczióját tünteti föl, részben vízszintes metszetben, részben fölülnézetben. A 2. ábra a hengerjárat oldalnézete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom