17447. lajstromszámú szabadalom • Hengerjárat

A 3. ábra végnézete. A 4. ábra egy hengert nagyobb léptékű hosszmetszetben láttat. Az 5. ábra a henger egy más foganatosí­tási alakjának hasonló nézete. A 6. ábra metszet a 3. ábrának (6—3) vonala szerint. A 7. ábra a sima őrlő fölülettel bíró törő vagy zúzó hengereknek száraz, porrá z'zhatő anyag fölaprításánál való hatását föltün­tető diagramm. A 8. ábra a jelen találmány szerint be­rendezett törő hengereknek hatását föltün­tető diagrammot láttatja. Az oldalas nehéz (1 1) tartók (3. ábra) al­kalmas alátétre vannak erősítve és végei­ken a (2 2) harántkeretek által összekötve; ezen tartókkal párhuzamosan a (2) keretek végei között a (3) keretek vannak elren­dezve, mely részek erős (4) orsók által tar­tatnak össze. A hengerjárat mindkét olda­lán az (1) tartók és a (3) keretek között szabadon maradó tér hosszvezetéket képez az (5 5) csapágyak számára, melyekben a három (7) hengernek (6) tengelyei vannak ágyazva. Ezen csapágyak a munka által semmiképen sem vétetnek igénybe, hanem csakis a hengerek vezetésére szolgálnak. Az egyik végső henger (5) csapágyai hossz­eltolódás ellenében rögzítve vannak, a mi­kor is ezen henger tengelye a (8) szíjko­rongot hordja, melyre az erőátvitel törté­nik. A végső hengerek tengelyein az egy­mástól független (9) kötélkorongok lazán vannak elrendezve, melyek köré a végnél­küli (10) sodronykötél van fektetve; a kö­tél egyik hurka a rögzített (11) kötélko­rongok köré, míg másik hurka a (12) ve­zetékkorongok köré ven vezetve, melyek közül az egyik (12) korong a (14) nyomó hengerben mozgó (13) dugattyúval a törzs­szabadalomban leírt módon van összekötve. Alkalmas nyomó folyadéknak a (14) hen­gerbe való bevezetése által a (3) hengerek a (10) sodronykötél tekerületeinek száma szerint növelt nyomással nyomatnak egy­máshoz. Üzemközben a sodronykötél a hen­gerekkel együtt mozoghat. Minden egyes hengernek (6) tengelye kö­] zépső részén az ékhoronnyal ellátott na­gyobb átmérőjű (15) hengeres vastagított résszé (4. és 5. ábrák) van kiképezve, melyre a hengernek (16) palástja van fölékelve, melyet czélszerűen egy darabban öntünk. Hogy a palástnak a tengelyen való hossz­eltolódását megakadályozzuk, a (15) hen­geres részben a (17) gyűrűs hornyokat ren­dezzük el, melyekbe a két részből álló (18) gyűrűket (6. ábra) illesztjük be, melyek ek­ként a hengerpalást homlokfalaihoz feksze­nek és az által azt a tengelyen rögzítik. A (6) tengelyeknek (5) csapágyaikban (1. ábra) való eltolódását az alkalmas berende­zésű (19) ütköző ágyazás által akadályozzuk meg. A jelen találmány tárgyát képező henger­járatnak a rajzban föltüntetett foganato­sítási alakjánál minden egyes hengernek (16) palástja végein a (20) karimákkal van ellátva, melyek a szomszédos hengernek hasonlg karimáihoz támaszkodnak. Az ezen karimák közötti tér gyűrűs horony alakjá-1 val bír, melyben bizonyos számú, az egyik oldaltól a másik oldalig terjedő (21) leme­zek vannak megerősítve, melyek hullámos vagy érdes fölületekkel bírnak. Ezen hul­lámok czélszerűen a (21) lemezek egécz terjedelmében az egyik oldaltól a másik ol­, dalig harántirányban terjednek el. A jelen találmány szeiint lehetségessé vált és kívá­natos a (21) lemezeket keményített fölüle­| tekkel előállítani. A (21) lemezeknek he­j lyükön való rögzítését tetszőleges módon foganatosíthatjuk; czélszerű ezen czélra a (23) csavarorsókat alkalmazni, melyeket meglazulás ellenében alkalmas szerkezettel biztosítjuk. Ezen említett részek akként vannak méretezve, hogy a hengereken egy­mással érintkező (20) karimái az őrlőleme­zeknek hullámos (22) fölületeit csak kevés­sel, pl. 0.8 mm.-rel tartják egymástól távol úgy hogy a hengereknek hullámos fölülesei ! egymásba nem fogódzhatnak, a nélkül azon­ban, hogy ez által a jó őrlő hatás ki volna zárva, vagy pedig csökkenne. A helyett azon­ban, hogy a (20) karimákat közvetlenül a hengerek (16) palástján rendeznők el, ille­! tőleg képeznők ki, azokat a hengerektől

Next

/
Oldalképek
Tartalom