17417. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet forgó mozgás átvitelére

Megjelent 1900. évi márczius hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17417. szám. Ve/1. OSZTÁLY. Szerkezet forgó mozgás átvitelére. PROTHEROE KÁROLY COFFIN ÜGYVÉD NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 7-ike. A jelen találmány tárgyát szerkezet képezi forgó mozgás átvitelére egy forgó tengelyről egy másik tengelyre ; ezen szerkezet különösen kerékpároknál talál alkalmazást a pedáltengely forgó mozgásának a hajtott kerék tengelyére való átvitele czéljából. A mellékelt rajzokban a találmány tárgya két foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1., 2. és 3. ábrák a mozgásátviteli szerkezetnek oldalnézetét tüntetik föl három különböző állásban. A 4. ábra a szerkezetnek fölülnézete. Az 5. ábra a szerkezet részletének különrajza, mely azt az 1. ábrában elfoglalt állásában tünteti föl. A 6. ábra metszet a 2. ábrának (x-x) vo nala szerint. A 7. ábra harántmetszete egy oly foganatosítási alaknak, melynél az eddigi ábrákban golyó gyanánt föltüntetett szerkezeti rész csappal van helyettesítve. A 8. ábra a szerkezetnek kerékpáron való alkalmazását láttatja. A 9. ábra nagyobb méretű részletrajz. A mint az 1 — 6. ábrákból látható, az (A) tartónak egyik végén a (B) tengely van elrendezve, melyre a (C) forgattyú van megerősítve, míg az (A) tartónak másik végén lévő (E) tengely a (D) fogaskereket hordja; ezen fogaskerékben a sugárirányú (F) hasíték van elrendezve. A (C) forgattyúnak (H) csapjához a (G) rúd van kapcsolva, mely másik végén az (I) csapot hordja, mely a (D) fogaskeréknek (F) hasítékába nyúl. Az (A) tartón a (J) hosszhasíték van elrendezve. Az (A) tartóhoz az (L) karok segélyével az (M) lemez van erősítve (6. ábra), mely az (A) tartóval párhuzamos és mely a (J) hasítéknak megfelelő (Jl) hasítékkal van ellátva. Ezen két hasítékba az előnyösen aczélból készült (K) golyó van behelyezve, melynek átmérője nagyobb, mint az (A) tartó és az (M) lemez belső oldalainak egymástól való távolsága; ezen golyó ennek következtében szabadon elmozoghat a két hosszhasítéknak egyik végétől a másikig. Az (A) tartó és az (Mj lemez közé van illesztve a (G) rúd, mely az (0) hosszhasítékkal van ellátva (1. ábra) úgy. hogy a (K) golyó a (J) és (Jl) hasítékokon kívül az (0) hasítékban is benfekszik. Világos már most ezekből, ha a (C) rúdnak egyik vége körmozgást végez, akkor a rúdnak másik vége hasonlókép körben fog mozogni, a mikor is az a (K) golyó, mint forgási pont körül fog ide-oda lengeni, de