17417. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet forgó mozgás átvitelére

egyúttal alternetiv mozgást is végezni; mi- I vei azonban a golyó a (J J1) hasítékokban ' szabadon mozoghat, az a (G) rúd által köz vetített hajtóerőnek megfelelő komponensének hatása alatt ezen hasítékban egyenes vonalú ide-odajáró mozgást fog végezni. Ha a (G) rúd pl. az 5. ábrában föltüntetett állásban van és ha föltesszük, hogy az a nyilak irányában mozog, miközben a (K) golyó körül elforoghat, világos, hogy az (0) hasítéknak működő széle a golyót a (J Jl) hasítékokban balra fogja vinni. Ha a (G) rúd pl. jobbra mozog, akkor az (0) hasítéknak (b) széle fogja a (K) golyót jobbra vinni. Ha már most az 1. ábrában föltüntetett állását a szerkezetnek tekintjük és fölteszsziik, hogy a (C) forgattyú a berajzolt nyíl irányában forog, akkor a (G) rúd (0) hasítéka a (K) golyót a (J Jl) hasítékokban jobbra fogja vinni; midőn a rúd a '2. ábrában föltüntetett állásba jut, akkor az (0) hasíték párhuzamos lesz a (J Jl) hasítékkal úgy, hogy a (K) golyóra toló erő nem fog gyakoroltatni. Midőn a forgattyú forgását folytatja, a (G) rudat ellenkező irányban I fogja magával meneszteni, a mikor is a (K) golyó ismét balra fog mozogni. A golyó tehát a (-1 Jl) hasítékokban a (C) forgattyúnak minden forgásánál egy ideodajáró mozgást végez. A rajzokból világosan kitűnik, hogy az (0) hasítéknak hosszát határoló (C) széleinek nem kell a (K) golyót érinteniök, mivel ennek ide-odamozgása a (C) rúd által közvetített erőnek megfelelő kompenensei által idéztetik elő. Az 1., 2., 3. ábrákból kitűnik, hogy a (G) rúdnak hossza vagyis a (H) és (I) csapok középpontjai közötti távolság nagyobb, mint a (B) és (E) tengelyek középpontjai közötti távolság : mivel a (G) rúd (I) csapja a (D) fogaskerékben elrendezett (F) hasítékban szabadon mozoghat el. a (C) forgattyúnak körmozgása a (D) fogaskerékre vitetik át, még pedig akként, hogy a (D) kerék kerületének minden pontja majdnem synchronikusan mozog a (H) csappal. A 8—9. ábrákban a találmány tárgyát képező szerkezet kerékpárokon való alkalmazásában van föltüntetve. A (4) hátsó kerék tengelyén az (5) fogaskerék van elrendezve. (6) és (7) a pedálforgattyúk. melyeknek tengelycsapágyától a (8) rúd terjed hátrafelé, mely rúdban a (J) hosszhasíték van elrendezve. A kerékpárváz (1) hátsó villájából a (9) rúd indul ki, mely a (Jl) hosszhasítékokkal van ellátva. A (8) és (9) rudak egymással az (L) harántrész által vannak összekötve, mely az ábrában a (8) és (9) rudakkal egj darabban készültnek van föltüntetve; természetesen azonban, hogy a két rúd valamint ezen összekötő rész iskülön darabokban készülhetnek és tetszőleges módon köthetők össze egymással. A (9) rúdban az (E) tengely van ágyazva, mely a (D) fogaskereket hordja ; ezen fogaskerék a hátsó kerék tengelyén ülő (5) fogaskerékkel kapcsolódik. A (G) rúd egyik végén a (7) forgattyútengelynek (H) csapjához van erősítve, míg annak másik végén elrendezett (I) csap a (D) fogaskeréken lévő (J) hosszhézagolásba nyúl. A (K) golyó az (F Jl) és az (0) hosszhasítékokban nyugszik. Ha a kerékpározó a (6) és (7) pedálforgattyúkat működteti, akkor a (G) rúd a (D) fogaskereket és ennek közvetítésével az (5) fogaskereket és így a kerékpárnak (4) hátsó kerekét is forgatja. A (J Jl)hosszhasítékoknak végein agummi ból, bőrből vagy egyéb ruganyos anyagból készült (P) lökhárító-párnákat rendezhetjük el (1 - 3. ábra), épen így lehet a (D) fogaskerékben elrendezett (F) hasítéknak végein a (Q) párnákat elrendezni, melyek az (I) csapot óvják meg a lökések okozta károk ellenében. A (K) golyó helyett az (R) csapot is alkalmazhatjuk (7. ábra), mely a (J Jl) és (0) hézagolásokon nyúl keresztül (7. ábra). Ezen csapnak a mozgás irányába merőleges állásban való megtartása czéljából az (S) alátétlemezeket rendezzük el, melyek egyrészt az (A) tartóhoz, másrészt pedig az (M) lemezhez fekszenek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szeukezet forgó mozgás átvitelére, jellemezve egy az átviendő mozgásban ré-