17412. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó lámpák és hasonlók olajtartói számára

Megjelent 1900. évi márczius lió 14-én. MAGY. m Kia SZABADALMI JggT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17412. szám. II/d. OSZTÁLYNyomásszabályozó, lámpák és hasonlók olajtartói számára. LÜKBEN GUSZTÁV ADOLF FÉMMUNKÁS PHILADELPHIÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 26-ika. A szóban lévő találmánynak az a ezé Íja, hogy valamely tartályban lévő folyadékot állandóan ugyanazon nyomás alatt tarthassunk. Ezt az által érjük el, hogy hevítés által valamely folyadékot párologtatunk el vagy valamely gáz feszültségét nagyobbítjuk és eme gőznek vagy gáznak a tartályba való beáramlását oly módon szabályozzuk, hogy a tartályban egyenletes nyomás uralkodjék. A szóban lévő találmány főleg oly lámpák olajtartályánál alkalmazható, melyek folyékony szénhydrogéneket (petróleum stb.) fogyasztanak. A csatolt rajzon a találmány világító lámpáknál alkalmazva van ábrázolva, bár természetesen fűtő lángzók olajtartályainál is használható, ha arról van szó, hogy a folyadékot a tartályban kellő nyomás alatt tartsuk. A csatolt rajzon az 1. ábra a találmány tárgyát képező szerkezetet egy tartályra alkalmazva, sematikusan mutatja be, a 2. ábra a szerkezetet oly berendezés esetében ábrázolja, melynél egy külön gyűjtőtartály van alkalmazvva, a 3. ábra a találmányt egy tápláló tartály esetére mutatja be, mely tartálytól több csővezeték ágazik el, a 4. ábra oldalnézetben, részben metszetben a szóban lévő találmányt lámpára alkalmazva egy kiviteli módozatban ábrázolja, az 5. ábra egy más kiviteli módozat nézete, a 6. ábrán a találmány utczai lámpánál alkalmazva látható, míg a 7. ábra egy közönséges diafragmás szabályozó szelep, mely a szóban lévő találmánynál alkalmazást nyerhet. Az 1. ábrán (A) egy tartály, mely valamely hő által elpárologtatható vagy elgázosítható folyadékkal van töltve. (E) egy expandáltató tér, — az adott esetben egy kígyós cső — melyet alkalmas módon lehet fűteni. (B) egy szabályozó, mely az (A) tartály és az (E) expandáltató tér közé van beiktatva és a folyadéknak az (A) tartályból az (E) térbe való átfolyását szabályozza, miért is az (A) tartállyal az (a) cső és az (E) térrel az (e) cső segélyével van összekötve, míg (A) tartály fölső része az(E) térrel az (el) csövön át közlekedik. Az (A) tartályból a folyadékot az (al) cső vezeti a fogyasztás helyére. A (B) szabályozó tetszőleges szerkezetű «