17412. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó lámpák és hasonlók olajtartói számára

- 2 — lehet, a 4. ábra szerint egy úszót, a többi ábra szerint pedig egy diafragmát használunk a szabályozásra. A szabályozó egy czélszerű kiviteli módozata a 7. ábrán látható, hol a (P) a diafragmát jtelöli, mely a (b) szelepet viseli. Ez a szelep hasonló módon van elrendezve, mint a 4. ábrán, (p) a bevezető, (pl) az elvezető cső, az (s) rúgó pedig a diafragma-rúdra hat. Az 1. ábrán látható berendezés működési módja a következő: A tartályt folyadékkal, pl. csöppfolyós szénhydrogénnel megtöltjük és az (E) expandáltató teret mindaddig hevítjíük, míg az abban lévő levegő a kellő nyomást ki nem fejti. Az (a2) szelepet ekkor kinyitjuk, a folyadékot a (B) szabályozóba és innen az (E) expandáltató térbe hagyjuk folyni, hol azután elpárolog. Az (A) tartályban uralkodó nyomás fokozatosan emelkedik, tehát a szabályozó szelepe az expandáltató térhez vezető csatornát fokozatosan elzárja. Ha a nyomás elérte az előre meghatározott határértéket, a szelep az utat teljesen elzárja és ez az út addig marad elzárva, míg a tartályban a nyomás nem kisebbedik, ekkor a szelep újból kinyilik és az expandáltató térbe újból folyadék jut be. A 2. ábrán az (a3) cső az (A) tartály fölső részétől az (Al) tartályhoz vezethet, melyben pl. egy nem illanó folyadék van elhelyezve. A 4. ábrán a szóban lévő találmány szerint szerkesztett lámpa látható, (A) a lámpa olajtartálya, melytől az (a) cső vezet a(B) szabályozó (b2) bevezető nyílásáig. A szabályozó (b) szelepje a (b3) úszóval kapcsolt (bl) emelőre van szerelve. Az úszó fölött egy légtér van, a csavar gyanánt kiképezett szelepet utánállítani lehet olymódon, hogy a (b2) cső végén lévő dugót kicsavarjuk és azután a szelepet forgatjuk. (b4) a kivezető cső, melyhez a (dl) szelepet ellátott (d) cső csatlakozik. A (d) csövet a (d2) cső kapcsolja össze a (D) lángzóval, mely a rajz szerint oly módon van kiképezve, hogy a folyadék a lángzón való áthaladása közben elpárologjon. A lángzónak egy alkalmas (d3) szelepe van, hogy a keletkezett gőz elvezethető legyen. A rajz szerint a lángzó fölött egy (c) izzótest van elhelyezve, ezt az izzótestet egy (cl) tartó hordja. A (d) csővel az (e) cső van összekötve, mely az (E) expandáltató térrel közlekedik. Ez a megrajzolt kiviteli módozatnál az (e) cső folytatását képezi és az izzótest fölött, a lángzó által fűtött térben kígyószerűen lehet meghajlítva, az (E) kígyó az (el) csövön közlekedik az (A) tartály fölső részével. (e2) egy szelep, mely az (e) csövön átfolyó folyadékmennyiséget szabályozza. A rajz szerint (F) egy manométer és (G) egy biztonsági szelep, mely az (A) tartály fölső részén van alkalmazva, míg (f) egy süveggel elzárt töltőnyílás. Ha a lámpát használni akarjuk, a tartályt egy alkalmas tüzelőanyaggal (szénhydrogénnel) töltjük meg és a (dl d2) szelepek között lévő teret, pl. gyertya segélyével melegítjük, miközben a (dl) szelepet zárva tartjuk. Az ebben a térben lévő folyadékot elpárologtatjuk, a lángzóból elszálló gőzt meggyújtjuk, mikor az izzótest egészen a fehérizzásig fölmelegszik. Bizonyos esetekben elégséges ha csak a jelzett térben lévő levegőt hevítjük, úgy hogy a levegő a tartályban lévő folyadékra bizonyos nyomást gyakoroljon, mielőtt az (e) csövön átfolyó folyadék elpárologna. Ha a tartályban a nyomás növekedik, az úszó emelkedik és a szelep a lángzóhoz és az expandáltató térbe vezető cső keresztmetszetét kisebbíti. Ha a nyomás határértékét elérte, a folyadék átömlési keresztmetszete teljesen elzáródik és a folyadék további elpárologtatása megszűnik, ugyanekkor azonban a nyomás is kisebbedik, a szelep nyilik és újabb folyadék jön a szabályozóba. Bizonyos idő multán a szelep oly módon áll be, hogy a tartályban a kellő nyomás létesüljön. A 3. ábrán a 4. ábrán láthatóhoz hasonló kiviteli módozat van ábrázolva, csakhogy a 3. ábrán látható szerkezet arra szolgál, hogy egy oly tartályban szabályozza a nyomást, mely egy bizonyos számú csövet táplál és pl. egy épületnél lelhet alkalmazást, mely-