17320. lajstromszámú szabadalom • Kalászemelő aratógépekhez

Megjeleni 1900. évi márczius lió 7-én. MAGY SZABADALMI Kia HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17320. szám. X/a. OSZTÁLY. Kalászemelő aratógépekhez. ULLMANN ERNŐ JÓSZÁGIGAZGATÓ BUCHHOLZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 6-ika. A gabonának aratógéppel való aratása eddigelé nagy veszteségekkel volt össze­kötve, ha az aratandó gabona meg volt dőlve. Ha ugyanis az aratógép haladása alkal­mával a dőlt gabona szárai bizonyos szögben állnak a haladási irányhoz, úgy a következő fogás szélén lévő kalászok a gépnek az ujjakat hordó gerendelye fölé nyúlnak, az új jak közé és ott a kés által szétvágatnak. Ezen veszteségek a jelen találmány tárgya által teljesen elkerülhetők, a mennyiben e szerint azon újjak, ül. kések, melyek közé a kalászok behajolhatnának, a kalászok föl­emelésére és elhárítására szolgáló készülék által vannak eltakarva. A mellékelt rajzlapok ábrái a találmány­beli kalászemelőnek egyik foganatosítási alakját mutatják be, hol az 1. ábra annak oldalnézetét, míg a 2. ábra fölülnézetét tünteti föl. Lényegében véve ezen kalászemelő két (a b) rúdból vagy sínből áll, melyek az újjakat hordó (d) gerendelynek (c) újjai fölött feküsznek s mellső végüktől hátra­felé ivszerű vonalban emelkedve, a gép előrehaladása alkalmával a megdőlt gabona­szárakat gyöngéden a (c) újjak fölé emelik. Ezen rudak vagy sinek, melyek az újjak fölött különböző magasságban állnak egymás mellett, azon czélból, hogy így a kalászok­nak szélesebb fölűletet nyújtsanak, mellső végüknél egyesülnek, hogy a gabonaszárak közé ily módon könnyebben behatolhas­sanak. A kalászemelő karok az (e) sinek, (f) sarkak és (g) lemezek közvetítésével vannak a gépre szerelve. Az említett (e) sinek hátsó végüknél (h) toldattal bírnak, mely (g) lemez­hez fekszik, úgy hogy a kalászemelő sza­badon fölbillenthető ugyan kövek vagy más akadályok kikerülése végett, azonban az említett toldat megakadályozza abban, hogy bizonyos meghatározott mértéken túl lehajol­hassák. A (g) lemezek a kalászemelő hosszten­gelyére merőleges irányban eltolhatók, a mennyiben a (k) és (1) vezetősínek (n) hor­nyaiba vannak ágyazva, a mely vezetősínek (m) csavarok segélyével vannak az újjakat hordó (d) asztalhoz erősítve. Ez által lehe­tővé válik az egyes kalászemelőknek egy­máshoz vagy egymástól való eltolása, a szerint, a mint azt az aratandó gabona meg­kívánja. A kalászemelők állásának ezen különböző helyzetekben való biztosítására bármely rögzítőszerkezet, pl. a (k 1) vezető-

Next

/
Oldalképek
Tartalom