17199. lajstromszámú szabadalom • Vezetékelrendezés elektromos vasutak számára

— Megjelent 1 í)0<). évi február hó 15-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI GBH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17199. szám. V/a. OSZTÁLY. Vezeték-elrendezés elektromos vasutak számára. WINTER GÁBOR ÉS FUTTER EMIL MÉRNÖKÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 25-ike. Nagy kiterjedésű elektromos vasutaknál, mint például interurbán vagy fővonalú vasútaknái réz megtakarítása czéljából kívánatossá vált a szokásos 500—600 volt üzemfeszültségeknél nagyobb feszültséget alkalmazni. Úgy az utazóközönségnek, mint az elektrotechnikailag nem egészen kiképezett vasúti személyzetnek biztonságára való tekintetből azonban az ily nagyobb feszültséget az eddigi szokásos árambevezető rendszerekkel eddigelé nem alkalmaztak. A jelen találmány tárgyát képező kapcsolási és vezetékelrendezés már most lehetővé teszi, hogy az említett vasútaknái nagyobb üzemfeszültséget is alkalmazzunk, még pedig akként, hogy a pályavezetéket mindazon pontokon és a pályának azon részein, melyeken úgy a közönség, mint a csekély képzettséggel bíró vasúti személyzet a vezetékhez hozzáférhetne, csak kis (500 voltot meg nem haladó) feszültséggel tápláljuk, ellenben a pálya mindazon pontjain, melyeken a közönségnek a szabad közlekedése meg van tiltva, a vezetéket nagy feszültségű árammal tápláljuk. Az ezen elrendezés által a nagy feszültséggel táplált vezetéken elérendő rézmegtakarítás azonban a biztonsági helyek szá| mára már most külön igényelt tápvezeték által részben ismét veszendőbe menne, ha ezen tápvezetékek méretezését ugyanazon szempontól szerint foganatosítanék, mint a szabad pályát tápláló vezetékekét; ez különösen akkor állana be, ha a nagy feszültségű pályasodronynak feszültségét nem igen nagyra, például 1000 voltra választanok. Minthogy azonban a legtöbb állomásban, mely kis feszültségű árammal tápláltatik, általában véve csak oly nagy üzemfeszültség szükséges, hogy a járműnek elindítása és azoknak a nagy feszültségű pályasodronyra való átmenés lehetővé váljék, a máskülönben az elindító ellenállásokban veszendőbe menő feszültséget veszteség gyanánt egészben vagy részben a tápvezetékbe helyezhetjük át, a melyet ennek következtében kis mértékben foganatosíthatunk. Ez azonban nem zárja ki, hogy a járművön elindító ellenállásokat rendezzünk el, mivel azok. különösen a szabad pályán való elindításnál, esetleg alkalmazásba jöhetnek. A mellékelt rajznaK 1. ábrája ily elrendezést láttat. (1) a sínvezetéket, (2) és (3) pedig a pályasodronyokat jelöli. A két pályasodronyt nagy feszültségü, a (3) pályasodronyt pedig kis feszültségü árammal táp • láljuk. A (4)-el jelölt pontok állomások vagy