17199. lajstromszámú szabadalom • Vezetékelrendezés elektromos vasutak számára
- 2 -a pályát keresztező utak, melyek a kis feszültségű (3) pályasodronnyal vannak ellátva, 5. és 6. tápvezetékek, melyek közül az (5) tápvezeték a nagy feszültségű, míg a (6) tápvezeték, mely a jelen esetben két sorosan kapcsolt (7) áramfejlesztőtől középső vezető gyanánt van elágazva, a biztonsági területeket ellátó, kis feszültségű áramot vezeti; (8) a pálya izolátorait jelöli. Oly állomásokat, melyek az áramot fejlesztő ponttól nagyon távol esnek, természetesen külön-külön az illető állomásban elrendezett áramfejlesztők, akkumulátorok, transzformátorok segélyével táplálhatjuk, amikor is ezeknek kapaczitását illetve feszültségét csak oly nagyra kell választanunk, hogy az a motorok elindítására szükséges áramot átszolgáltassa, illetve az a kocsiknak a nagy feszültségű pályasodronyra való átmenését lehetővé tegye. Ezen elrendezés foganatosítása az 1., 2. és 3. ábrák nyomán könnyen megérthető. Az 1. ábrában föltüntetett elrendezésnél valamely állomás (9) áramfejlesztőjét egy a nagyfeszültségű vezetékből táplált (10) mótor hajtja, habár azt más önálló gép segélyével is hajthatjuk. A 2. ábra a (11) akkumulátorbatteriának, míg a (3) ábra (12) transzformátornak a nagyfeszültségű vezetékbe való bekapcsolását láttatja. Az állomásoknak különleges üzemi viszonyai, mint pl. nagyobb vonatrendezési szolgálat esetleg az elindításhoz szükségelt valamivel nagyobb, állandó feszültség alkalmazását tehetik szükségessé. Hogy a járműveket a kis feszültségű árammal táplált pályasodronyról a nagyfeszültségű pályasodronynak a kisfeszültségű pályasodronyra a motorok veszélyeztetése nélkül mehessünk át, a nagyfe- • szültségű pályasodrony közvetlen szomszédságában lévő részébe egy vagy több ellenállást kapcsolunk be, vagy pedig magát a a pályasodronyt képezzük ki ellenállás gyanánt. A járművek ekkor fokozatosan növekedő feszültség mellett és folyton növekedő menetsebesség közben szedik le az áramot anélkül, hogy a jármüveken magukon ellenállást kelljen használnunk. Ezen, az imént jellemzett ellenállások helyett természetesen akkumulátor czellákat is kapcsolhatunk be, úgy hogy az egymástól elszigetelt több résszé fölosztott nagy feszültségű pályasodrony végeit a fölosztási pontokon valamely battériának egy vagy több czelláján keresztül köthetjük össze egymással. Ezen, a nagyfeszültségű pályasodronyba kapcsolt akkumulátorbatteria czellát valamely a kis feszültségű pályasodrony táplálására használt battériával köthetjük össze, illetve ezzel egyesíthetjük, a mikor is ezen kapcsolás a két pályasodrony között fokozatos feszültségmenetet idéz elő. Az ekként összekapcsolt battéria lehetővé teszi, hogy az állomásokba érkező kocsikat a motoroknak alkalmas kapcsolásával az által fékezzük, hogy a pályasodronynak (akkumulátoroknak) adunk át áramot, és hogy ez által a járművek eleven erejének egy részét visszanyerjük, míg a járművek elindításánál a fokozatos feszültség növekedése következtében az elindító ellenállások igen kis mértékre vannak redukálva. A 4. és 5. ábrák az imént kifejtett elrendezéseket láttatják. (13) a pályasodronyba kapcsolt ellenállásokat, (8) mint előbb, az izolátorokat, illetve a pályasodrony megszakítását jelölik. Az 5. ábra a (14) akkumulátorbatteriának fönt leirt kapcsolását láttatja a pályasoronnyal, mely kapcsolás segélyével a kis feszültségű pályasodronyról a nagyfeszültségűre fokozatosan mehetünk át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási és vezeték-elrendezés nagy feszültségű árammal táplált elektromos vasútak számára az által jellemezve, hogy a pályasodrony a pályának a közönség számára, hozzáférhető pontjain a járműveknek oly áramot szolgáltat át, melynek feszültsége kisebb a járműveknek a pályasodrony többi pontjain átszolgáltatott áram feszültségénél.