17199. lajstromszámú szabadalom • Vezetékelrendezés elektromos vasutak számára

- 2 -a pályát keresztező utak, melyek a kis fe­szültségű (3) pályasodronnyal vannak el­látva, 5. és 6. tápvezetékek, melyek közül az (5) tápvezeték a nagy feszültségű, míg a (6) tápvezeték, mely a jelen esetben két sorosan kapcsolt (7) áramfejlesztőtől kö­zépső vezető gyanánt van elágazva, a biz­tonsági területeket ellátó, kis feszültségű áramot vezeti; (8) a pálya izolátorait jelöli. Oly állomásokat, melyek az áramot fejlesztő ponttól nagyon távol esnek, természetesen külön-külön az illető állomásban elrendezett áramfejlesztők, akkumulátorok, transzformá­torok segélyével táplálhatjuk, amikor is ezek­nek kapaczitását illetve feszültségét csak oly nagyra kell választanunk, hogy az a motorok elindítására szükséges áramot át­szolgáltassa, illetve az a kocsiknak a nagy feszültségű pályasodronyra való átmenését lehetővé tegye. Ezen elrendezés foganatosítása az 1., 2. és 3. ábrák nyomán könnyen megérthető. Az 1. ábrában föltüntetett elrendezésnél valamely állomás (9) áramfejlesztőjét egy a nagyfeszültségű vezetékből táplált (10) mótor hajtja, habár azt más önálló gép se­gélyével is hajthatjuk. A 2. ábra a (11) akkumulátorbatteriának, míg a (3) ábra (12) transzformátornak a nagyfeszültségű vezetékbe való bekapcso­lását láttatja. Az állomásoknak különleges üzemi viszo­nyai, mint pl. nagyobb vonatrendezési szol­gálat esetleg az elindításhoz szükségelt vala­mivel nagyobb, állandó feszültség alkalma­zását tehetik szükségessé. Hogy a járműveket a kis feszültségű árammal táplált pályasodronyról a nagyfe­szültségű pályasodronynak a kisfeszült­ségű pályasodronyra a motorok veszé­lyeztetése nélkül mehessünk át, a nagyfe- • szültségű pályasodrony közvetlen szomszéd­ságában lévő részébe egy vagy több ellen­állást kapcsolunk be, vagy pedig magát a a pályasodronyt képezzük ki ellenállás gyanánt. A járművek ekkor fokozatosan növekedő feszültség mellett és folyton növekedő me­netsebesség közben szedik le az áramot anélkül, hogy a jármüveken magukon el­lenállást kelljen használnunk. Ezen, az imént jellemzett ellenállások helyett természetesen akkumulátor czellá­kat is kapcsolhatunk be, úgy hogy az egy­mástól elszigetelt több résszé fölosztott nagy feszültségű pályasodrony végeit a föl­osztási pontokon valamely battériának egy vagy több czelláján keresztül köthetjük össze egymással. Ezen, a nagyfeszültségű pályasodronyba kapcsolt akkumulátorbatteria czellát vala­mely a kis feszültségű pályasodrony táp­lálására használt battériával köthetjük össze, illetve ezzel egyesíthetjük, a mikor is ezen kapcsolás a két pályasodrony között foko­zatos feszültségmenetet idéz elő. Az ekként összekapcsolt battéria lehetővé teszi, hogy az állomásokba érkező kocsikat a motoroknak alkalmas kapcsolásával az által fékezzük, hogy a pályasodronynak (akkumulátoroknak) adunk át áramot, és hogy ez által a járművek eleven erejének egy részét visszanyerjük, míg a járművek elindításánál a fokozatos feszültség növe­kedése következtében az elindító ellenállá­sok igen kis mértékre vannak redukálva. A 4. és 5. ábrák az imént kifejtett elren­dezéseket láttatják. (13) a pályasodronyba kapcsolt ellenállá­sokat, (8) mint előbb, az izolátorokat, illetve a pályasodrony megszakítását jelölik. Az 5. ábra a (14) akkumulátorbatteriá­nak fönt leirt kapcsolását láttatja a pálya­soronnyal, mely kapcsolás segélyével a kis feszültségű pályasodronyról a nagyfeszült­ségűre fokozatosan mehetünk át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási és vezeték-elrendezés nagy feszültségű árammal táplált elektromos vasútak számára az által jellemezve, hogy a pályasodrony a pályának a kö­zönség számára, hozzáférhető pontjain a járműveknek oly áramot szolgáltat át, melynek feszültsége kisebb a járművek­nek a pályasodrony többi pontjain át­szolgáltatott áram feszültségénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom