17195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festőanyagoknak és ezek redukcziótermékeinek előállítására anyagban és roston az elektromos áram chemiai hatása által

Megjelent 1900. évi február lió 15-én. MAGY. gH KIR. SZABADALMI ggjs HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17195. szara. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás festőanyagoknak és ezek redukcziótermékeinek előállítására anyagban és a roston az elektromos áram kémiai hatása által. DR

SALCHEB RICHÁRD MÁTYÁS VEGYÉSZ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó g-ike. A jelen találmány tárgya eljárás festőanyagok előállítására az elektromos áramnak kémiai hatása által olyan megfelelő fürdőre, melyben a festőanyagot vagy anyagban vagy pedig direkt a megfestendő szövet rostján akarjuk előállítani. Ismeretes, hogy savaknak, bázisoknak és sóknak elektromos áram által való disszocziácziójánál az anódou az elektro negatív és a katódon az elektropozitiv bomlási termékek válnak le-Ha már most az anódon vagy katódon festőanyagok vagy festőanyag-képzők vannak jelen, akkor az elektródokon kiváló anyagok ezekre az anódon redukálólag és a katódon oxydálólag hatnak. E mellett mellékes, vájjon a festőanyag oldatban vagy valamely roston van-e, hacsak ez utóbbi az elektródok hatáskörén belül van. Ezen az úton tehát mindazon főstőanyagok előállíthatók, melyek eddig másféle módon oxydálás, redukálás stb. állíttattak elő oldatban vagy anyagban. Miután a festés hatása a festőanyagnak illetőleg festőanyag-képzőnek oxydáczió, redukczió stb. által való kémiai változásá- i tói függ, ennélfogva közönyös, vájjon festés ! (vörös, zöld stb. festés előállítása) vagy I szintelenítés (fehér szín előállítása) vagy színváltozás megy-e végbe, miután mindezen bomlások létrejövetele oxydáczió, redukczió stb. útján lehetséges, minthogy ez kizárólag a fürdő összetételétől függ. Lehetetlen mindazokat az eseteket fölsorolni, melyeknél a fönt nevezett eljárás alkalmazható, azért ezt csak néhány példa segélyével kívánom megmagyarázni. A mint már említve volt, az eljárás használható a festőanyag előállítására anyagban, valamint roston is. Az első esetnél a két sark diafragmával van egymástól elválasztva és a kiindulási anyagokat vizben vagy valamely más vezető oldószerben oldva, az anód- illetőleg katódtérbe húzzuk, míg a másik tér megfelelő más vezető oldattal van megtöltve. Az elektródoknak (pl. szénlapok) behelyezése után az oldatokba, lehet az anódon oxydálni, chlórozni, brómozni, diazotálni stb. a szerint, a mint külső katódfolyadék gyanánt kénsavval megsavanyított vizet, erős konyhasót, bromnatrium, nitrit stb. oldatot használunk. A katódon ellenben olyan festőanyagok készíthetők, melyek redukálás útján keletkeznek, illetőleg ott lévő festő-