17195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festőanyagoknak és ezek redukcziótermékeinek előállítására anyagban és roston az elektromos áram chemiai hatása által
— 2 — anyagokat a keletkező hydrogén leukobázisokká redukálhat, a festőanyag tehát színteleníthető. Alkalmas fürdő gyanánt fölemlítem a következő példát: Zöld festőanyag: Anód-folyadék : 1 rész benzilchlorid, 2 rész diamethylanilin, alkoholban oldva. Katód-folyadék: Híg sósav. Ha az eljárást roston való festésre akarjuk alkalmazni, akkor a szövetet vagy fonalat a festékképző anyaggal itatjuk vagy azzal egészen vagy részben benyomtatjuk és azután egy lapra vagy hengerre, mely az áramforrás egyik sarkával össze van kötve, rászorítjuk. A másik sark egy második lap vagy henger alakjában az anyagon vagy a fürdőben van elhelyezve. Ha most az elektromos áramot úgy vezetjük keresztül, hogy a megkívánt elektokémiai hatás szerint az anód- vagy katódlap van az anyaggal érintkezésben, akkor megfelelő áramerősség és elegendő ideig tartó hatásnál, valamint a fürdőnek alkalmas összetétele és konczentrácziója mellett elérjük a kivánt hatást,. Az anódhatást illetőleg példaképen fölemlítjük egy sárga azofestőanyag előállítását. A szövetet natriumnitrittel itatjuk, a két alkatrész keveréket, melyeket egyesíteni kívánunk, rányomjuk és az áramkör pozitív sarkával összekötjük. Az áram folytán fölszabaduló salétromossav-maradék a roston a két alkatrészt festékké egyesíti. Fürdő gyanánt l°/0 natriumnitrit oldatot használunk. A szövetek szintelenítését (marását) illetőleg néhány azofesték szintelenítését említjük föl. Diaminzölddel festett szövetet keresztülhúzunk 1—2°/0 -os sósavon és nem nagyon nedves állapotban rászorítjuk az anódra. 10 perczig tartó áramátvezetés után azok a helyek, melyek az anóddal érintkezésben voltak, fehérré lettek (elszintelenedtek). Gyöngén megnedvesített, benzazurinnal festett szövetet rászorítunk az anódra és az áramnak 5—10-perczig tartó hatása után híg alkaliákon húzzuk át, melyek a megbontott festőanyagot kimossák, úgy hogy a szövet elszintelenedik. További példa gyanánt egy triphenylmethan festőanyagnak és pedig a malachidzöldnek előállítását említjük föl. E czélból 1 rész benzoesavat, 2 rósz dimethylanilint 1: 1 gummioldattal sűrítünk és az anódra szorított 1—2°/0 -os sósavval megnedvesített szövetre rányomjuk, mi mellett a festőanyag kb. 1—2 perez alatt a szövetre lecsapódik. E mellett a malachitzöld pl. direkt lecsapható valamely azofestékkel, pl. benzazurinnal festett szövetre, mikor is az azofestéket az áram elpusztítja, a szövet pedig attól szinteleníttetik. Ha malachitzölddel festett szövetet a katódra szorítva 5—10 perczig kiteszünk az áram hatásának, akkor a malachitzöld leukobázissá redukáltatik, mely kimosható és az ilyen módon kimart helyek fehérek (színtelenítve) lesznek. Anilinfekete előállítása czéljából a szövetet 100 g. anilinnek 200 g. vízben való oldatával itatjuk és az anódlapon az áram hatásának tesszük ki. Chinonimidfesték példája gyanánt a naphtolkéket említjük föl. Ennél 1 rész naphtolt, 1 rész dymethylphenyleudiamint és 1 rész gummioldatot (1 : 1) használunk és a naphtolkék lecsapódik az anódhoz szorított szövetre. Mindezen roston való festéseknél és szintelenítéseknél a kémiai elektródhatás csak a vezető érintkezési fölületén lép föl. Az eljárás tehát használható úgy a darabszerinti festésnél, valamint szines rányomatokra is. Ez utóbbi többféleképen történhet, pl. akképen, hogy az elektród, a melyre a szövet rászoríttatik, izoláló anyagból áll, a melybe fémhuzatból való minta van berakva. Vagy pedig a minta az elektródba van bevésve, úgy hogy csak a kiemelkedő rész jut érvényre.
