17180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályoknak főleg czukor kristályoknak folyadékokban történő osztályozására

Megjelent 1900. évi február hó 14-én. MAGY. I KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17180. szám. IV/i- OSZTÁLY. Eljárás kristályoknak, főleg czukorkristályoknak folyadékokban történő osztályozására D" BOCK JÁNOS KÉMIKUS DRKZDA/" RADEBEULBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 13-ika. Elsőbbsége 1898 április 5-től kezdődik. A kémiai iparban, de különösen a czukoriparban gyakran szükséges az előállított kristályoknak nagyság szerint való osztályozása, mit rendszerint különböző szerkezetű, megfelelő szemű szitaberendezések (síksziták vagy hengersziták segélyével) végezünk. A kristályokat tartalmazó szitáknak kézi vagy géperővel történő mozgatása természetesen a kristályoknak egymáson és a szitaföl ületen való súrlódását és a szitán való átesését idézi elő, mikor a többé-kevésbbé mélyen alkalmazott gyiijtőtartályokba hullanak. A leirt mozgások a kristályok alakjára és külsejére befolyást gyakorolnak. A kristályoknak egymáson és a fémszöveten való súrlódásánál a kristályok fölűletein és élein lévő, többé-kevésbbé erősen tapadó idegen anyagok leválasztatnak, de a fölűletekhez tapadó por vagy finom liszt tökéletes leválasztása lehetetlen, mert a kristályok éleinek és fölűleteinek egymáson való súrlódása következtében mindig keletkezik finom por, mely a fölűleteket vakká teszi, azonkívül a kristályok finom élei és szögletei is megsérülnek, egy szóval, a a száraz úton történő osztályozással nem érhetjük el azt a ezélt, hogy lehetőleg átlátszó és egyenletes kristályok állíttassanak elő. A szóban lévő találmány szerint a föntebb említett hátrányokat az által kerüljük el, hogy az osztályozást folyadékban végezzük. A kristályok osztályozására szolgáló berendezéseket oly módon szerkesztjük, hogy egészben vagy részben egy megfelelő folyadékba merüljenek, úgy hogy a kristályok az osztályozáshoz szükséges mozgásnál mindig folyadékban legyenek. Ez által azt érjük el, hogy az egyes kristályok súlya a fölhajtás következtében kisebbedik, azonkívül pedig, hogy az egyes kristályok és a szitaszövet között folyadékréteg van ; továbbá, hogy a kristályok a folyadékban lassabban esnek lefelé, mint a szabad levegőn. Az egymáson súrlódó kristályok oly módon hatnak egymásra, mint a folyadék segítsége vételével egymásba csiszolt részek, a jelzett fölűleteken levő por eltávolíttatik, új porréteg nem keletkezhetik, ép úgy nem érintkezhetnek a kristályozódásnál keletkező finom élek és szögletek sem más kristályokkal, a szitákkal és a tartályok falával, mig a lapokhoz tapadt por