17180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályoknak főleg czukor kristályoknak folyadékokban történő osztályozására

- á -leválasztását a folyadékréteg nem gátolja meg. Az osztályozásnál tehát tökéletesen egyenletes, tiszta, átlátszó ép élekkel és szögletekkel biró kristályokat nyerünk. A folyadék megválasztása a találmány szempontjából lényegtelen. Oly czélból azonban, hogy a keletkezett kristályok föl ne oldódjanak, az osztályozást a megfelelő sóoldatban vagy anyalúgban végezhetjük, igy pl. a czukorkristályok osztályozását czukoroldatban, de czélszerü, ha nem engedjük meg, hogy az oldó folyadék elpárolgása vagy az oldat lehűlése következtében teljesen konczentrált oldatokat nyerjünk, mert az akkor föllépő zavaró kristályosodás kristályliszt képződésére adna okot. A kristályalak még tökéletesebben megmarad, ha a folyadéknak, melyet használunk, közel ugyanaz a fajsúlya, a mi az osztályozandó tömegé, mert ekkor a kristályok a folyadékban majdnem úsznak, a mi az osztályozásra káros befolyást nem gyakorol, de a kristályoknak egymásba ütközését tetemesen gyöngíti. Az osztályozásra például a czukoroldatban osztályozandó czukorkristályokon kívül még a timsó, a kénsavas káli, a rézvitriol, a káliumbichromát, a ferrocyankáli, chlorbárium, borsav, ezitromsav kristályait említjük föl. Ezeket a kristályokat a megfelelő többé-kevésbbé konczentrált oldatokban lehet osztályozni. Nincs kizárva az sem, hogy a kristályoknak a folyadékba többé-kevésbbé mélyre való bemeriilését a kristályoknak időszakosan vagy folytonosan való nedvesítésével idézzünk elő, vagy hogy a kristályok között folytonos folyadékáramot vezetünk át és ily módon a kristályokról leválasztott idegen anyagokat a folyadékáram által elmosatjuk, mint az a nagy és jól kiképeződöts kristályok előállítására szolgáló eljárátt ismertető 95183. sz. német szabadalmi leírásból ismertté vált. Mint az a mondatokból kitűnik, az eljárás csupán csak oly kristályokra vonatkozik, melyek gyári úton előállított ipari terményt képeznek, de nem arra az ismert eljárásra, melynek segélyével valamely ásványt a kohászatban használt módon víz segélyével tárunk föl, vagy melyet a mineralogus használ, hogy különböző kristályokat vagy kristályos anyagokat nehéz sóoldatok segélyével osztályozzon. Ezeknél a jelzett eljárásoknál főleg az anyagnak fajsúly szerint való osztályozásáról vaú szó, anélkül, hogy a kristályos anyag alakjának megtartására vagy javítására tekintettel kellene lennie. A szóbau lévő találmánynak főleg az a czélja, hogy a gyári úton előállított kristályoknak nagyságuk szerint való osztályozásnál a kristályalakot, a kristályoknak finoman kiképezett szögleteit és éleit megtartsuk és a kristálypor eltávolításával és új por képződésének meggátlásával végezhessük az osztályozást. Az ily módon előállított kristályok a száraz úton való osztályozás által előállított kristályokkal szemben pormentes fölületet és jól kiképezett szögleteket és éleket nyernek, miáltal a piaczon keresettebbekké válnak és drágábban adhatók el, mint a poros és részben töredezett élü kristályok. Az 1. és 2. ábrán a találmány tárgyát képező eljárás kivitelére szolgáló berendezések vannak példaképen ábrázolva. Az 1. ábra részben metszetben a különálló gyüjtőrekeszekkel ellátott (a) tartályt ábrázolja, mely az (x x) magasságig az osztályozandó kristályoknak megfelelő folyadékkal van töltve. A tartályban kissé lejtős helyzetben egy (b) dob van elhelyezve, mely kerületén különböző átmérőjű (c cl c2) áttörésekkel van ellátva. A dobot kézi vagy géperővel lehet forgásnak indítani. Az osztályozandó kristályok a (d) csatornán jutnak a dobba, mely annyira merül a folyadékba, hogy a kristályok osztályozás közben mindig a folyadék szintje alatt legyenek. A 2. ábrán egy dob helyett három konczentrikus egymásba tolt (e f és g) dob van ferdén elhelyezve, melyek közül a legbelsőnek legnagyobb, a legkülsőbbnek legkisebb áttörései vannak, úgy hogy a kristályok nagyságuk szerint lesznek osztá-