17172. lajstromszámú szabadalom • Újítások a parafadugók gyártásán és az erre szolgáló gépeken
5 föntebb leírtuk, mi által a parafadarabokat forgásnak indítjuk és megállítjuk. A föntebb jelzett (T Tx ) ütköző az (S) tengely fölső végére van ékelve, úgy hogy a (T Tx ) ütköző az (R) keretbe ágyazott (a) tengelyeket fölemelje, ha eme tengelyek (c) fejei az ütköző (Tx ) részére fölfutnak, ha azonban a fejek eme részek fölött elhaladtak, az (a) tengelyek lefelé mozognak és a befogópofák a parafadarabokat befogják. Mikor a (T Tx ) ütköző az (A) tengelyeket fölemeli, a kész parafadugók szabadokká válnak és egy meg nem rajzolt tartályba eshetnek. (81) egy vékony betétgyűrű, az (S) tengely fölső vékonyabb részére több ily betétgyűrűt lehet húzni, nevezetesen az (8) tengely (Sx) kivastagodása és a (T) ütköző közé, annak megfelelően, hogy mily magas parafadugókat kívánunk előállítani. (TI) egy legczélszerűbben ólomból készült fékgyűrű, melyet a (T2) állítócsavarok szorítanak az (Rl) karimára illetve karokra. Az állítócsavarok a (T) ütközőn át vannak a (TI) fékgyűrűbe csavarva, úgy hogy a (T2) állítócsavarok utánállításával a (TI) fékgyűrű és az (R2) karima, illetőleg karok között föllépő súrlódást szabályozni lehet. Ennek következtében a gép járását egyenletessé lehet tenni. Az (R) keret időszakos forgatására a következő berendezés szolgál : Az (Rx ) cső alsó végére rövid egy (h) hüvely van húzva és ezen a csövön szabadon forgatható. A hüvelynek egy sugárirányú, (hl) csappal ellátott (hx ) toldata van, melyhez a (h2) kilincs csuklósan csatlakozik. Ezt a kilincset a (h3) rúgó az (R4) kilincseskerék fogai közé szorítja (9. ábra). A (hx ) toldat alsó oldalán (h4)-nél az (i) rúd (1., 2., 3., 5., 9., 10. ábra) van csuklósan megerősítve, melyhez (il)-nél (10. ábra) az (i2) emelő csatlakozik, mely utóbbi az (A) állványhoz az (i3) csap segélyével van csuklósan kapcsolva Az (i2) emelő (il) vége vagy a (hx ) toldat az (i6) vezetőcsiga föllött futó, az (i7) súllyal terhelt (Í5) zsinórral van összekötve, úgy hogy az (i2) emelő állandóan a (j) exczenter felé szorúl, mely egy függélyes tengely körül forog és az emelő (i8) csigájára fekszik. Látni lehet ennek következtében, hogy a (j) exczenter minden fordulatánál az (R4) kilincskerék és ezzel az (R) exczenter is 90°-kal tolódik el. A kilincskerék és az (R) keret visszafelé forgását az (R4) kilincskerékbe fogódzó (k) ellenkilincs gátolja meg. A 12. és 13. ábrán egy beredezés látható, melynek segélyével a keretet mind-, egyik nyugalmi helyzetében rögzíteni lehet. Az (R4) kerék kerületén (R5) hasítékokkal van fölszerelve, még pedig ama pontokon, melyek pontosan megfelelnek az (R) keretre szerelt befogófejeknek, ezért az adott esetben négy (R5) hasíték lel alkalmazást. A (g) tengelyen a fölfelé nyúló (gx ) ütközőcsap van megerősítve, melynek fölső vége szorosan az (Rl) kerék alsó fölűleténél fekszik és pontosan az (R5) hasíték előtt áll. mikor az (R) keret nyugalomban jutott és a befogópofák között lévő parafadarabok a szerszámok előtt megállanak. Ha a (g) tengelyeket fölemeljük, mint azt a következőkben le fogjuk írni, a (gx ) csap, mely (g2)-nél vezetve van, az (Ii4) kerék egy (R5) kivágásába fogódzik, mi által az (R4) kerék és (R) keret mozdulatlanul rögzíttetik, míg a parafadarabok ezalatt megmunkáltatnak. (g3) egy a (gx ) ütközőcsap és a fix (g) vezetőgyűrű között alkalmazott rúgó, mely a (gx ) csaj) fölfelé való mozgását sietteti. A (j) exczentereknek és ezzel az (R) keretnek, továbbá a (g) tengelyeknek forgását a következő berendezés idézi elő: A (Z) tengely az (lm) végtelen csavaráttevés segélyével a függélyes (ml) tengelyt forgatja, melynek fölső végére az (m2) fogaskerék van fölékelve. Ez a fogaskerék az (n) fogaskerékbe fogódzik (2. ábra). Az utóbbi az (i) exczenteren van megerősítve, úgy hogy az exczenter a gép forgása közben folytonosan forog. Az (ml) tengely alsó végén az (m3) kerék van fölékelve, továbbá egy másik nagyobb (mi) kerék, az előbbi a (pl p2) fogaskerekek, melyek közül az utóbbi lazán van az (r) tengelyre fölhúzva) segélyével a rovátkás
