17056. lajstromszámú szabadalom • Négykerekű veloczipéd

szik függélyesen átfúrt (41) fejével a (39) keret (13. és 14. ábra). A (41) fej (42) aczéllapra "helyezkedő aczélgolyocskák (és (43) ruggyanta lemez közvetítésével nyugszik a (44) állványon. Az egészet a (108) csap köti öszsze, melynek négyszögletes része (44) állványba van beillesztve, fölül pedig (107) csavaranyát hordja, mellyel a köztük lévő részek megszoríthatok. Ezen állvány irányítására a (65 és 66) forgattyúk szolgálnak, melyeknek használatát alább fogjuk leírni. A mellső és hátsó kerékpár között van a (34) ülés elrendezve, mely (35) rugalmas, sodronyokra erősített hüvely által van az üléstartóra földugva és csavarral hozzáerősítve, az ülés a tartón vízszintes irányban elállítható (9. és 10. ábra). A nyeregtartó a i(39) keretre 'erősített (38) hüvelyben nyugszik és ebben függélyes irányban elállítható; ezenkívül még magát a hüvelyt is lehet vízszintes irányban elállítani (9., 10. és 15. ábra). Ezen czélból úgy a keret, valamint a nyeregtartó nyílásokkal van ellátva, a melyeken keresztül dugott csapszög a kettőt egymáshoz rögzíti. Az ülés alatti vízszintes keretrész a hátsó tengelyen túl ér, a hol csavarmenettel ellátott (45) csapban végződik. Ezen csapon nyugszik a tölcsér alakúra kifúrt és (50) tekercsrugóval ellátott (48) haránttámasz (9., 10. és 11. ábra), (47) fejével, míg függélyes villa alakú végei a (11) tengelyre vannak földugva, miáltal a keret, illetőleg a haránttámasz terhelése a tengelyre vitetik át. Az (50) rúgó, (51) csavaranya segélyével szükség szerint bizonyos határok között megszorítható. A teher a hátsó tengelyre (54) kerekecskék közvetítésével vitetik át, melyek (9., 10. és 17. ábra) a (48) haránttámasz villaalakú kivágásaihoz közel (55) forgócsapokkal vannak megerősítve. A tengely alatt a villákba (87) biztosító csapok vannak csavarokkal beerősítve. Ezen csapok egyszersmind (90) és (91) illetőleg (102 és 103) rudak megerősítésére is szolgálnak, melyekről azonban később fog említés tétetni. A mellső kerekek mindegyike egy-egy (67 68) féket hord. Ezen fékeknek (65 66) szilárdan álló foganttyúi a lehajlított (63 és 64) karjukkal a (44) állványhoz vannak erősítve és (69 és 70) merevítő lemezekkel a fék állványt képezik. A foganttyúkat a kerékpáros kezeiben tartja, ha a mellső állvány forgatása által a járművet irányítja. E mellett minden pillanatban a féket is meghúzhatja. A (25 és 26) taposók forgó tengelyeikkel az állítható (31 és 32) szíjakon függnek. A taposó emeltyűk mellső végeibe (27) szemmel ellátott csapok nyúlnak be, melyekbe a (23 és 24) hajtó rudak foroghatóan vannak beakasztva. A hajtó rudak fölső feje az (1) mellső tengelyen függ. A rúd fölfüggesztési módja a (21. ábrában) látható. A kétrészű (93) hajtórúdfej körülveszi a forgatytyút és a nyomást a forgattyú fölött a hajtórúd fejben elhelyezett (92) dörzskerék viszi át. A (25 és 26) taposó emeltyűk hordják a lábhüvelyekkel fölszerelt (94 95) taposó talpakat, továbbá a (96 97) sarok támaszokat; úgy hogy a kerékpáros taposás által is kényelmesen fékezhet. A (25 és 26) taposó emeltyűk forgó ten-I gelyei az összecsatolt (31 és 32) szíjhurkok segélyével függesztetnek föl a (83 és 84) szemekbe. A szemeket a hosszabb karjukon különös rugódzó mozgást végző (81 és 82) szögemeltyűk hordják (9., 15. és 16. ábra) melyeknek közös forgó tengelyük egy a (39) keret fölső részén fölerősített (78) kar alsó végén van. Látjuk tehát, hogy a taposóemeltyűk támpontjai is magasabbra illetve alacsonyabbra állíthatók. Mindegyik szögemeltyű rövidebb karjának végén egy a (101) csap körül forgó (85) henger van, a mely alá a (78) karhoz erősített (77) rúgó nyúl és azt állandóan lefelé igyekszik szorítani. A járművek vagy zsinórkapcsolással, mely levehető is lehet, vagy a nélkül gyártatnak. Az első esetben a két tengely (10) illetőleg (16) zsinór koronggal van ellátva, melyeken a végtelen (17) szalag fut körül, mely a hajtást a mellső tengelyről a hátsóra közvetíti.