17029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenyér előállítására
Megjelent 1900. évi január hó 25-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI flfEf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17029. szám. IV/©- OSZTÁLY. Eljárás kenyér előállítására. RAKHMANOFF PLATÓN HELYTARTÓSÁGI TITKÁR MOSZKVÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 11-ike. A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint a teljesen megszárított és minden idegen szemtől megszabadított gabonát nyitott vályúban forgathatóan elrendezett szállító csigához vezetjük, miközben a vályú végén elrendezett öntöző berendezés segélyével a gabonára szénsavas nátron oldatát permetezzük folytonos, finom sugarak alakjában. A szállító csiga folytonos forgatása által ekközben a gabona a natronoldattal jól megnedvesíttetik, minek megtörténtével a gabonát egy ventilátorral ellátott elkülönítő készülékbe menesztjük, mely előnyösen kefélő készülék gyanánt van kiképezve és mely a héjakat a magvakról lekeféli; az elkülönített héjakat a ventilátor eltávolítja. A magvakat ezután ezen elkülönítő készülékből egy lényegében fémből készült vályúból álló mosó készülékbe vezetjük, melyben a szállító csavar forgatása által tovamenesztett magvakat a vályú fenekén elrendezett apró lyukakon át beáramló tiszta víz hatásának tesszük ki. Erre a szállító csiga által folytonosan mozgatott és vízzel kezelt magvakat valamely kádba ürítjük ki, mely kettős fenékkel bír, a hol is a fölső fenék szita módjára át van lyukasztva. Ezen ká- | dat csak bizonyos magasságig töltjük meg | a héjaktól megfosztott és megmosott magvakkal, a mikor is a víz leszállva a két fenék közötti térben összegyúl, melyből azt azután csapon lefolyathatjuk, minek megtörténte után a csapot elzárjuk. Ezután a kádba bizonyos mennyiségű erjedő folyadékot öntünk, melynek előállítását később fogjuk leírni. A folyadéknak, mely savas erjedés bevezetésére szolgál, kell hogy a kád két feneke közötti tért, valamint az egész gabonamasszát is tökéletesen áthassa, a mikor is a folyadék szinét a gabona fölött a kád átmérője szerint választandó magasságban állítjuk. A kád belsejében a hőmérsékletet 38—45° C.-ra hozzuk, míg a kádakat körülvevő levegőnek hőmérsékletét czélszerüen 17—20° C.-on tartjuk és a gabonát teljes nyugalomban 12 órai erjedésnek engedjük át. Ha időközben a földuzzadó gabona a folyadék színe fölé kerül, akkor a folyadék szinét a két fenék közötti térbe bevezetett újabb folyadékkal megfelelően emeljük. 12 óra letelte után a gabonaszemek a fölszívott erjesztő folyadék következtében földuz^adtak, megpuhultak és az élesztő folyadékkal megtelvén, azon ízt vették föl, melyet az élesztő folyadéknak ennek előállítása alkalmával kölcsönöztünk. Már most a
