17029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenyér előállítására

már említett csapot kinyitjuk és a gabona által föl nem szívott folyadékot gyűjtő edénybe folyatjuk, a gabonát pedig egy gyúró gépbe szállítjuk, a hol azt egyenletes masszává gyúrjuk; innen a masszát egy teknőbe visszük, melyben a masszát újabb gyúrásnak vetjük alá. Ezután a masszát a kivánt formába hozzuk és erjedésnek engedjük át, mely 2—5 óra múlva be van fejezve. Az erjedt masszát ezután gép segélyével fölosztjuk és az igy nyert darabokat folytonos üzemű sütő kemenczének kihúzató fémből készült fenekére helyezzük és ezen fenékkel együtt a kemenczébe toljuk, mire a kenyerek 2—21

/a

óra alatt megsülnek. A sütés befejeztével a mozgatható feneket a kemenczéből kihúzzuk, a meleg kenyereket a fenékről levesszük és elárúsítás előtt valamely helyiségben kihűlni engedjük. Az említett erjesztő folyadékot a következő módon állítjuk elő. Kavaró szárnyakkal ellátott kádban friss malátával megnedvesített gabonát 86—73° C.-ra való fölmelegítés közben a pálinkagyártásnál használt élesztő előállításához hasonló módon fölkavarjuk. Erre a meglehetősen sűrú és nagy czukortartalommal bíró masszát nyugalomban hagyjuk, hogy az kihűljön és hogy a savanyú erjedés beálljon. Mihelyt a hőmérsék 53° C.-ra vagy éppen 48° C.-ra sülyedt, a masszához előnyösen fölforralt és ismét leli ütött vizet öntünk. Előnyös a masszának minden kg.jára 7-5 lit. vizet venni és az egészet jól összekeverni. Az ekként nyert folyadéknak alkalmas anyagok adagolása által a kivánt ízt kölcsönözzük és a folyadékot sajtolt élesztő hozzáadagolása közben 38- 44° C.-ra újból fölmelegítjük. Erre a folyadék a héjától megfosztott gabona kezelésére készen áll. Ezen folyadék kihűlése után palaczkokba töltve kitűnő ízű, tiszta, élvezhető italt alkot. Világos, hogy ezen, a föltaláló által «kvass»-nak elnevezett, élesztő folyadéknak ize, savtartalmának foka és szaga ezen folyadék előállításánál használt anyagoktól és az alkalmazott hőmérséktől függ és hogy a «kvass» ize és szaga a vele kezelt gabonán is érezhető lesz. Ekként a kenyérnek meghatározott ízt és bizonyos szagot kölcsönözhetünk és azt többé-kevésbé savanykásan vagy édeskésen süthetjük; az ekkép előállított kenyér almasaverjedést és nem tejsaverjedést fog fölmutatni, mint az eddig szokásos sütési eljárásoknál, melyeknél az élesztő régi tészta alakjában jön alkalmazásba, mely már a bomlás stádiumában van. A leírt eljárás szerint előállított kenyérnek tiszta volta és nagy tápértéke ezen előállítási módból folyólag kétségtelen, mivel a tésztának munkások kezei által való bepiszkítása ki van zárva és mivel a gabona tápanyagai teljesen föl vannak használva. Ezenkívül az ezen eljárás szerint előállított kenyerek fölötte egyenletes minőségűek, mivel az eljárást folyton ugyanazon körülmények között hajtjuk végbe és mivel előre nem látott eshetőségek ki vannak zárva. Megemlítendő még, hogy az ekként előállított kenyerei? igen lassan keményednek meg és sokáig frissek maradnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kenyér előállítására az által jellemezve, hogy a meg nem őrölt gabonamagvakat hígított szódaoldattal fölnyitjuk, ezután héjuktól megfosztjuk, mossuk, bizonyos ideig erjesztő folyadékkal kezeljük, dagasztjuk és az ekként nyert tésztát végre megsütjük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, melynél a héjától megfosztott és megmosott magvakat oly folyadékkal itatjuk be, melyet friss malátaoldattal megnedvesített gabonából melegítés által és az ezt követő savas erjedés útján állítunk elő. PAÍ.LAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁM BUDAPESTEN-