16938. lajstromszámú szabadalom • Gép rostos anyagok sajtolására

A 22. ábrában a födőlemeznek egy további foganatosítási alakja van föltüntetve, még pedig fölülnézetben. A 23. ábra a bevezető hasítékok fölülnézetét láttatja, mely hasítékok a födőlemez és a sajtótartály viszonylagos mozgásának irányához képest rézsútosan vannak elrendezve. A 24. ábra ívalakú bevezető hasítékokat tűntet föl. A 25. ábra a bevezető hasítékok húzó hatásának sematikus rajzát láttatja azon esetben, a mikor ezen hasítékok a sajtótartály és a födőlemez viszonylagos mozgási irányával hegyes szöget képeznek. (A) a gépváz, (B) a sartótartály, (C) a födőlemez (2. ábra) és (D) a gép fölsőrészén elrendezett bevezető nyílásokat vagy hasítékokat jelöli. Az (A) gépváz oly alkalmas alakkal bir, hogy az a gépnek működő részeit hordhassa. A (B) sajtótartály hengeres és mindkét végén nyitott és belül esetleg gyöngén kúpos is lehet. A (C) födőlemez egy vagy több szűk hasítékkal van ellátva, melyek egy a középpont közelében lévő ponttól a kerület felé vannak vezetve; a tartály és a födőlemez akként van elrendezve, hogy azok egymáshoz képest mozoghatnak. Az 1., 2. és 19. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (B) tartály a gépváznak alkalmas ágyazásaiban forgatható és a (C) födőlemez helytálló, míg a 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a tartály helytálló, a födőlemez ellenben forgatható. Ezen gép üzeménél a (B) tartályt előbb kézzel vagy más módon az anyaggal annyira megtöltjük, hogy ebben oly anyagtömeg legyen, mely a (C) födőlemez alsó oldalára bizonyos nyomást gyakorol. Ha már most a tartályt és a födőlemezt viszonylagos mozgásba hozzuk s a sajtolandó anyagot a födőlemez hasítékaihoz vagy azok közelébe rakjuk, akkor ezen anyagnak többékevésbbé egymással összefont rostjai az előzőleg a tartályba töltött anyaggal érintkezésbe jönnek és a tartályba behúzatnak, még pedig vékony rétegekben, melyek a tartály és födőlemez viszonylagos mozgása következtében már a tartályban levő anyagmasszára spirális alakban rágöngyöltetnek, úgy hogy a tartályban levő anyagtest folyton növekszik. Az anyagnak a tartályba való behúzásakor föllépő feszültség a tartályban lévő anyagtestnek tömöttségét folyton fokozza és azon ellenállás, melyre az anyag a tartályban való előremozgásakor talál, az anyagmasszának nagyfokú kompresszióját idézi elő, miért is az anyag a tartályt egy szorosan összesajtolt oszlop alakjában hagyja el. A sajtótartályt, illetőleg a (C) födőlemezt a sajtótartályra ékelt (F) fogaskerék segélyével működtetjük, mellyel a (H) tengelyen elredezett (G) fogaskerék kapcsolódik (2. ábra). Ha a (C) lemez forog és a (B) tartály állva marad (mint a 6, ábrában), akkor a (C) lemezt az (FI) fogkoszorúval látjuk el, mellyel a (H) tengelynek (G) kúpkereke kapcsolódik. A (J) csapok arra szolgálnak, hogy a körülményekhez képest a sajtótartály vagy a födőlemez forgását megakadályozzuk. Néha szükséges, hogy az anyagmassza forgását a tartályban megakadályozzuk. Ezt (8) csatornák segélyével érjük el, melyek a (B) tartály belső fölületén hosszirányban vannak elrendezve, és mivel az anyag forgási iparkodása a sajtótartály bevezető végén legnagyobb, az (S) csatornákat vagy hornyokat a tartály fölső végén mélyebbekre kell készítenünk, mint annak alsó végén. Ezen (S) hornyok a (B) tartály egész hosszában terjedhetnek el, vagy pedig a (K) hüvelyben (15. ábra) lehetnek elrendezve, melyet a tartályba beillesztünk; az (S) hornyok ezen esetben is egyik végétől a másik felé szúkülhetnek. Szükség esetén ezen hornyok helyett egy (L) kosarat rendezünk el, melyet a (D) tartályba vagy a (K) hüvelybe illesztünk (15. és 16. ábrák). Hogy a födőlemez alsó fölületét súrlódás ellen lehetőleg megvédjük, ezen lemeznek alsó fölületén több, a forgási tengellyel konczentrikus (V) hornyot (17. és 18. ábra) rendezünk el, melyek az anyag és a födő-