16929. lajstromszámú szabadalom • Surlódó kötés

Megjelent Jí)()0. évi január lió 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 16929. szám. XX/a/2. OSZTÁLYSúrlódó kötés. DE DION ALBERT GRÓF ÉS BOUTON GYÖRGY MÉRNÖKÖK PUTEAUXBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május 27-ike. A találmány tárgya egy súrlódó kötés, mely különösen automobiloknál alkalmazható és melyet az jellemez, hogy a transzmisszió-tengelyen két szegmentum alkalmaztatik, a melyek a hajtótengely által forgatott hüvelyre szoríttatnak. A csatolt rajzon: az 1. ábra a transzmisszió-tengelynek a szóban lévő találmány szempontjából fontos részének perspektivikus képe, a 2. ábra a mechanizmus tengelyén átmenő függélyes sík szerint vett metszet, a 3. ábra a 2. ábra (A—B) vonala szerint vett keresztmetszet. Az (a) transzmisszió-tengelyre két szabadon forgó (b c) hüvely van fölhúzva, metyeken a különböző átmérőjű (d e) fogaskerekek vannak fölékelve. Ezek a fogaskerekek az (f) hajtótengellyel a (g h) fogaskerekek segélyével vannak kapcsolva. Az (a) tengely hosszának legnagyobb részén üreges, ebben az üreges tengelyben egy hengeres (i) rúd csúszik, melynek két sor foga van. Az (i) rudat egy emelőáttevés segélyével működteti a gépész. A tengelynek a (b c) hüvelyt viselő része az 1. ábrán perspektivikus rajzban látható. Ez a rész egy keresztdarabot képez, melynek függélyes karjai ki vannak vágva és egymással diametrálisan szemben fekvő (j jl k kl) toldatsorokat képeznek, azonkívül pedig négy (m n o p) fogaskerék ágyalására szolgálnak, mely fogaskerekek az (i) rúd fogaiba fogódzanak. A keresztdarab két másik karján az (s sl) (3. ábra) és (t tl) szegmentumok vannak alkalmazva, melyek a (b) és (c) hüvelyek belsejében fekszenek. Mindegyik fogaskerék tengelyének vége ellenkező emelkedésű csavarokkal van ellátva, melyek az (s sl t tl) szegmentumok megfelelő belső csavarmeneteibe fogódzanak. A belső csavarmenetek legczélszerűebben külön, a szegmentumokban (x) csapok segélyével fogva tartott (u ul v vl) hüvelyekbe lehetnek vágva. A kapcsolásnak a 2. ábrán jobb oldalt lévő része a következőképen hat: Tegyük föl, hogy az (i) fogasrúd a középállásban van, továbbá, hogy a (b) hüvely szabadon forog az (a) tengelyen és ez által csak akkor indíttatik forgásnak, mikor belső fölűlete az (s t) szegmentumokon súrlódik. A súrlódás előidézése czéljából az (i) fogasrudat a (z) nyíl irányában eltoljuk. A fogasrúdba fogódzó (m n) fogaskerekek ellenkező