16892. lajstromszámú szabadalom • Fekvő lámpacsöves kazán

Megjelent 1900. évi január hó l<í-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 1B892. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Fekvő lángcsöves kazán. CARL PIEPEB CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 18-ika. Elsőbbsége 1897 szept. hó 9-től kezdődik. A végigterjedő tűzcsövekkel és köpeny­fűtéssel bíró lángcsöves kazánok mind ama hátránnyal bírnak, hogy a víz nem kering bennök elegendő mértékben. Ennek követ­keztében az ily kazánok munkaképessége csökken, mivel nagyobb igénybevételnél a tűz által érintett részeknek vízzel érintkező fölületén képződő gőzbuborékokat a víz elégtelen keringése folytán nem ragadja magával és ekként különösen a forróbb tűz­gázok által érintett fűtő fölületeket veszé­lyeztető túlnagy hő keletkezik. A munka­képességet ezen kivűl igen hátrányosan befolyásolja az, hogy különösen a kazánnak alsó részében kevésbé hevített víz marad, a mi a kazánnak egyoldalú hátrányos igény­bevételét és tömítési hiányt von maga után. Ezen eset különösen ama kazánoknál ér­vényesül, melyeknek harántmetszete a tűz­csövek fekvéséhez képest symmetrikusan van foganatosítva, mint pl. a kettős lángcsö­ves kazánoknál. Hogy már most a fölsorolt hátrányokat elkerüljük és az alsó és fölső vízrétegek között lehetőleg megbízható keringést lé­tesítsünk, oly eszközt használunk, mely a kazánnak különböző helyein a víznek egyen­lőtlen gőzösítését idézi elő. Az ily esetben a víz a melegebb helyeken gyorsabban száll föl, e helyeken különösen gőzfejlődésnél na­gyobb mértékben ragadtatik fölfelé és ma­gasabb folyadékállást is foglal el, mint a kazánnak kevésbé meleg helyein. Ezután a víz a melegebb helyekről a kevésbé meleg helyekre fog folyni és alúl ezen helyekről ismét a melegebb helyekhez visszaáramlani, úgy hogy ekként vízkeringés létesül. Men­nél mélyebben fekszik már most ama me­legbevezetés, annál magasabbra kell a heví­tett víznek fölszállnia és annál jobban hasz­náljuk ki a gőzbuborékot e czélra. A találmányi gondolat már most abban áll. hogy a föntemlített fűtési különbsége­ket végigterjedő tűzcsövekkel bíró kazá­noknál az első kazántérben azáltal létesít­jük, hogy a lángcsövekből kiömlő fűtő­gázoknak egy részét, vagy azokat mind a kazán másik végéhez való visszatértüknél először a kazánon (1. ábra) belül, azután a kazánon kivűl vagy megfordítva is, t. i. először a kazánon kivűl, azután a víztéren belül és azután ismét a kazánon (2. ábra) kivűl vezetjük, úgy hogy az első esetben a fűtőgázok először a fenéken vagy köpe­nyen át a kazánba jutnak, itt egy a láng­csővel párhuzamos csőbe áramolnak és az illető víztér-részt belülről fűtik, azután azon­ban a kazán köpenyén kényszerűinek át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom