16890. lajstromszámú szabadalom • Újítások mótorkocsikon

- á liánt van kiképezve, de megjegyezzük, hogy ez csak a magyarázat megkönnyítése czéljából történt és hogy az egyes újítások együttesen vagy külön-külön más alakú kocsiknál is alkalmazhatók. A csatolt rajzokon: az 1. ábra a kocsi oldalnézete, a külső kerekeket eltávolítva és a kocsiszekrény egyes részeit kitörve alvázoltuk, hogy a hajtómechanizmus egyes részei láthatókká váljanak; a 2. ábra a kocsialváz egy kiviteli módozatának fölülnézete, a kerekek és a hátsó tengely pontozva van ábrázolva; a 3. ábra a kocsialváz elölnézete; a 4. ábra részletrajz, mely az alváz két tartója között lévő kapcsolásnak egy kiviteli módozatát ábrázolja; az 5. ábra a hajtómechanizmus részlete, részben metszete, az ábra alsó része a 6. ábra 5—5 vonala szerint vett metszetet tüntet föl; a 6. ábra oldalnézet, mely az 5. ábra jobb oldalát ábrázolja; a 7. ábra egy metszet az 5. ábra 7—7 vonala szerint; a 8., 9., 10. és 11. ábra a kocsiszekrényre szerelt kormánymechanismus részleteit ábrázolja, a 10. ábra függélyes metszet a 8. ábra 10—10 vonala szerint; a 12. ábra az 1. ábrán látható motornak nagyobb méretben rajzolt oldalnézete, a burkolata ki van törve és a nyujtószerkezet hajlékony működtető kábele látható; a 13. ábra a gyújtószerkezet és az evvel kapcsolt részek függélyes középmetszete; a 14. ábra tölűlnézete; a 15. és 16. ábra a kontaktus berendezés oldal- és fölűlnézete; a 17. ábra a gyújtóberendezés elektromos kapcsolásának sémája; a 18. és 19. ábra a kocsialváz egy más kiviteli módozatának fölül- és oldalnézete. A kocsialvaz két részből áll, az egyik rugalmasan van fölfüggesztve és a kocsiszekrényt hordja, a másik részen pedig mereven mindama részek vannak fölszerelve, melyek a hajtóberendezést képezik és eme rész egyik végén általános csukló segélyével az első résszel, másik végén pedig a hátsó tengellyel van kapcsolva. A kocsialváz mindkét része, tetszőleges módon képezhető ki, a mint az épen szükséges. Mint az a rajzokon látható (1. az 1., 2. és 3. ábrát) az egyik rész, mely a kocsiszekrény és a benne ülők súlyát viseli, egy alkalmas (A) fenékből, oldaltartókból stb. áll, mely részek együtt a kocsiszekrényt képezik. Az alváz eme részét mellső végén az (Al) rúgó támasztja alá, mely a kocsi mellső tengelyén van megerősítve, mint az (B)-nél látható; eme tengelynek egymástól független kormánykerekei vannak, úgy hogy a tengely vízszintes síkban nem mozdul el. A kocsialváz hátsó vége az (A2) rúgó segélyével van az alváz másik részével kapcsolva. Az első vagy fölső része, mint azt jeleztük, szabadon elmozdulhat és különböző irányban lenghet, úgy hogy a kocsiszekrénynek alkalmas támasztékát képezi. Az alváz másik, vagy alsó része, alkalmas (C C) oldaltartóból és egy vagy több (Cl) keresztrúdból van összeállítva. Eme második vagy alsó rész mellső vége az első vagy fölső rész hátsó végével hajlékonytag vagy általános csukló segélyével van kapcsolva, tehát a kocsiszekrénynek a változó terhelés alatt föllépő rezgéseit nem gátolja és nem akadályozza és minthogy csak három ponton — a két keréknél és a fölfüggesztési ponton — van alátámasztva, a tetszőlegesen görbülő úttesthez is jól hozzásimulhat. A kapcsolás legczélszerűbben a 2. és 3. ábrán látható módon képezhető ki, melynél az alapjában véve háromszög alakú (C Cl) tartónak egy (C2) karja van, mely a (B) mellső tengelyre szerelt (A3) rúgóhoz van kapcsolva, ez a rúgó megengedi, hogy a kellő elmozdulás végbe mehessen. Lehet azonban a kapcsolás a 4. és a 18. és 19. ábra szerint is kiképezve, melynél a mellső tengely vagy a keret egy keresztrúdja egy (A4) karral van ellátva, mely az alváz hátsó részének mellső végén alkalmazott (C3) kar befogadására szolgáló csapágyat képezi. Eme rész hátsó része közvetlenül a hátsó tengellyel van kapcsolva. Világos, hogy a keret eme része a