16884. lajstromszámú szabadalom • Újítás légritkításos fékek fékhengerein

Megjelent 1900. évi január hó 16-áu. MAGY. A KIR. SZABADALMI Kfltt HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16884. szám, v/b. OSZTÁLY. Újítás légritkításos fékek fékhengerein. THE VACUUM BRAKE COMPANY LIMITED IN LONDON GENERALREPRÁSENTANZ IN WIEN CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 17-ike. A szóban lévő találmány tárgyát a légrikításos fékek fékhengerein végzett újítás képezi, melynek segélyével a tömítőgyűrűk és fékdugattyúk mozgásánál föllépő bizonyos hiányok, melyek az előbbiek gyors kopásában és az utóbbi löketének kisebbedésében nyilvánulnak, elkerülhetők. A csatolt rajz 1. ábráján sematikusan és nagyobb méretben a dugattyú egy része, a tömítőgyűrűnek és a fékhengernek egy része látható; — ez az ábra az eddig használt berendezést ábrázolja. A 2. ábra a javított berendezés ugyanezen részeinek metszetét tünteti föl. A 3. ábr'a kisebb méretben a javított fékhenger egyik felének tengelyirányos metszetét mutatja be. Az eddig használt fékhengereknél a (b) dugattyú a (c) hengerrel szemben egy körkeresztmetszetű (a) gyűrű által van tömítve, mely lágy kaucsukból vagy más hasonló anyagból készül és a dugattyú alsó végállásánál a dugattyú fölső részére esztergályozott horonyba fekszik, melyet fölül, illetve alul egy karima határol. Ha a dugattyú mozog, a gyűrű is eltolódik a dugattyún, még pedig oly módon, mintha tengelyeik körül forgatható hengerekből állana, mely tengelyek a gyűrű keresztmetszetének középpontján mennek át. Tehát a gyűrű előre mozgásának sebessége a dugattyú sebességének felével fog egyenlő lenni, de csak akkor, mikor a gyűrű a henger és dugattyú egyenes részei között fekszik. A dugattyú fölfelé való mozgásának kezdetén, mikor a gyűrűt az (o) horonyból ki kell nyomni, mint az az 1. ábrán látható, kerületének legnagyobb részével a dugattyú hornyainak falán fekszik, de a hengert csak egy pontban érinti. Ha már most az (f) pont, melyben a horony a henger egyenes szakaszába megy át, fölfelé mozog, az (a) gyűrű keresztmetszete,— miután sem a hengeren, sem a dugattyún nem gördülhet, — közelítőleg oly mozgást végez, mintha kerék volna, melyre (l)-nél vonóerő hat és mely ennek következtében a (c) részen legördül, úgy hogy a gyűrű haladó mozgásának sebessége ebben az időszakban, vagyis míg a gyűrű a dugattyú egyenes szakaszára jut, a dugattyú haladó mozgásának sebességével egyenlő. Ha tehát a dugattyú h —|— 1. 2 szakasszal emeltetik föl, hol 1. 2 a dugattyú mozgásának ama szakaszát jelzi, mely ahhoz szükséges, hogy az (a) gyűrű a dugattyú és henger egyenes része köziitt lévő közbe jusson, (h) pedig a