16802. lajstromszámú szabadalom • Csőtörésnél záródó szelep

mes lökések lépnek föl, végül pedig a szelepek csak függélyes helyzetben szerelhetők, mi néha lehetetlenné teszi alkalmazásukat. Ha ezek a nehéz szelepek a függélyes helyzetből csak némileg kitérnek, azonnal megszorulnak és így nem záródnak többé, Nagyobb szelepeknél azonkívül, ha oly kis elmozdulásokat választunk, melyek a pontos működés czéljából szükségesek, a szelepek oly nagyok és nehezek fognak lenni, hogy ily esetben eddig mindig a nagy elmozdulással bíró könnyű szelepek alkalmaztattak, melyeknek az a hátrányuk, hogy érzékenységük — mint azt föntebb jeleztük — különböző nyomásoknál különböző. Sokszor megkisérlették az ily szelepek nagy súlyát fékhengerek, vagy a súly erő irányában, tehát a záródás ellen ható rúgók alkalmazásával kisebbíteni. Mindezek a szerkezetek megbízhatlanoknak bizonyultak és azonkívül csak akkor záródnak a kellő pillanatban, mikor a gőznyomás bizonyos mértékkel pl. 20%-kal csökken, de túlságosan érzékenyekké vagy érzéketlenekké válnak, ha a gőznyomás, melynek megfelelően beállítottak, üzemközben be nem tartatik. A találmány tárgya egy csőtörésnél záródó szelep, melynél ezek a hátrányok föl nem lépnek és mely — daczára annak, — hogy a zárószeleptest súlya rendkívül csekély, minden nyomásnál pontosan záródik, ha a nyomás az épen uralkodó egy bizonyos százalékával csökken. Ezt az átáramló gőznek a szelep belsejében lévő gőzre gyakorolt szívó hatása idézi elő, mely a szelep alatt nyomás kisebbedést idéz elő iés így arra törekszik, hogy a szeleptestet a záró helyzetéből távol tartsa, és így a szeleptest önsúlyánál bizonyos mértékben nagyobbítsa. A szívóhatás továbbá arányos az uralkodó gőznyomással, tehát a zárósze- \ leptest súlyát az uralkodó gőznyomással mindig a kellő arányban hozza és abban a pillanatban, melyben a nyomás a szelep mögött bizonyos meghatározott értékre kisebbedik, a gyorsan áramló gőz által előidézett és a szelep elzáródását okozó szívóhatás által le.. győzetik, tehát a szelep ebben a pillanatban biztosan és nyugodtan elzáródik. A csatolt rajzon eme csőtörésnél működő szelep több kiviteli módozata van ábrázolva. A rajzon az 1. ábra egy ily szelep keresztmetszetét ábrázolja, a szelep átáramlási szelep gyanánt van kiképezve és a zárószeleptest a gőzáram útján kívül fekszik, a 2. ábra egy másik, szöglet szelep gyanánt kiképezett szelep keresztmetszete, a zárószeleptest a gőzáram útjában fekszik, a 3. ábra egy a 2. ábrán látható szelephez hasonló szelep, melynél egy külön berendezés van a szeleptest emelésére alkalmazva, a 4. ábra ugyanezen szelep, a szeleptest némileg föl van emelve, az 5. ábra a szelep nézete, a 6. ábra a szelep vízszintes metszete a 3. ábra x—x vonala szerint. Az összes szelepek szabadon leeső visszacsapó szelepekkel vannak kombinálva, de ezek nem képezik a találmány tárgyát és természetesen el is hagyhatók. Mint az az i. ábrából kitűnik, ennél a kiviteli módozatnál a szelepház belsejében a gőzáram útján kívül fekvő (A) szeleptest van elhelyezve, mely központi furattal van ellátva és sík (B) fölűietével az (A) szeleptest központi furatába nyúló (D) csapot viselő (C) támasztőlemezre fekszik. A (D) csap fölött az (A) test kúposán van kiképezve és egy vagy több (E) furattal van ellátva. Ez a jellemző kiképzés az összes kiviteli módozatoknál föllelhető. A nyíl irányában áramló gőz az ismert módon az (A) zárószeleptest kúpos fölső részénél az ejektor hatása következtében helyi nyomáscsökkennést idéz elő, mely a zárószelep testet fölemelni törekszik, még pedig annál erősebb mértékben, minél nagyobb a gőzáram sebessége és minél közelebb van az (A) zárósze! leptest az (F) szelepfészekhez. Mint azt bevezetőleg jeleztük, a zárószeleptest súlyánák annál nagyobbnak kell lennie, minél nagyobb a gőznyomás és minél kisebű a záróhelyzetig végzendő elmozdulás. A szóban lévő berendezésnél a gőzáram az (A) szeleptest kúpos fölső része fölött