16802. lajstromszámú szabadalom • Csőtörésnél záródó szelep

mes lökések lépnek föl, végül pedig a szele­pek csak függélyes helyzetben szerelhetők, mi néha lehetetlenné teszi alkalmazásukat. Ha ezek a nehéz szelepek a függélyes hely­zetből csak némileg kitérnek, azonnal meg­szorulnak és így nem záródnak többé, Na­gyobb szelepeknél azonkívül, ha oly kis elmoz­dulásokat választunk, melyek a pontos mű­ködés czéljából szükségesek, a szelepek oly nagyok és nehezek fognak lenni, hogy ily esetben eddig mindig a nagy elmozdulással bíró könnyű szelepek alkalmaztattak, me­lyeknek az a hátrányuk, hogy érzékenységük — mint azt föntebb jeleztük — különböző nyomásoknál különböző. Sokszor megkisérlették az ily szelepek nagy súlyát fékhengerek, vagy a súly erő irányában, tehát a záródás ellen ható rúgók alkalmazásával kisebbíteni. Mindezek a szerkezetek megbízhatlanok­nak bizonyultak és azonkívül csak akkor zá­ródnak a kellő pillanatban, mikor a gőznyo­más bizonyos mértékkel pl. 20%-kal csök­ken, de túlságosan érzékenyekké vagy érzé­ketlenekké válnak, ha a gőznyomás, mely­nek megfelelően beállítottak, üzemközben be nem tartatik. A találmány tárgya egy csőtörésnél záródó szelep, melynél ezek a hátrányok föl nem lépnek és mely — daczára annak, — hogy a zárószeleptest súlya rendkívül csekély, min­den nyomásnál pontosan záródik, ha a nyo­más az épen uralkodó egy bizonyos százaléká­val csökken. Ezt az átáramló gőznek a szelep belsejé­ben lévő gőzre gyakorolt szívó hatása idézi elő, mely a szelep alatt nyomás kisebbedést idéz elő iés így arra törekszik, hogy a szelep­testet a záró helyzetéből távol tartsa, és így a szeleptest önsúlyánál bizonyos mértékben nagyobbítsa. A szívóhatás továbbá arányos az uralkodó gőznyomással, tehát a zárósze- \ leptest súlyát az uralkodó gőznyomással min­dig a kellő arányban hozza és abban a pilla­natban, melyben a nyomás a szelep mögött bizonyos meghatározott értékre kisebbedik, a gyorsan áramló gőz által előidézett és a szelep elzáródását okozó szívóhatás által le­.. győzetik, tehát a szelep ebben a pillanatban biztosan és nyugodtan elzáródik. A csatolt rajzon eme csőtörésnél működő szelep több kiviteli módozata van ábrázolva. A rajzon az 1. ábra egy ily szelep keresztmetszetét áb­rázolja, a szelep átáramlási szelep gyanánt van kiképezve és a zárószeleptest a gőz­áram útján kívül fekszik, a 2. ábra egy másik, szöglet szelep gyanánt kiképezett szelep keresztmetszete, a záró­szeleptest a gőzáram útjában fekszik, a 3. ábra egy a 2. ábrán látható szelephez hasonló szelep, melynél egy külön berende­zés van a szeleptest emelésére alkalmazva, a 4. ábra ugyanezen szelep, a szeleptest né­mileg föl van emelve, az 5. ábra a szelep nézete, a 6. ábra a szelep vízszintes metszete a 3. ábra x—x vonala szerint. Az összes szelepek szabadon leeső vissza­csapó szelepekkel vannak kombinálva, de ezek nem képezik a találmány tárgyát és természetesen el is hagyhatók. Mint az az i. ábrából kitűnik, ennél a ki­viteli módozatnál a szelepház belsejében a gőzáram útján kívül fekvő (A) szeleptest van elhelyezve, mely központi furattal van el­látva és sík (B) fölűietével az (A) szeleptest központi furatába nyúló (D) csapot viselő (C) támasztőlemezre fekszik. A (D) csap fölött az (A) test kúposán van kiképezve és egy vagy több (E) furattal van ellátva. Ez a jellemző kiképzés az összes kiviteli módozatoknál föllelhető. A nyíl irányában áramló gőz az ismert módon az (A) záró­szeleptest kúpos fölső részénél az ejektor hatása következtében helyi nyomáscsökken­nést idéz elő, mely a zárószelep testet föl­emelni törekszik, még pedig annál erősebb mértékben, minél nagyobb a gőzáram sebes­sége és minél közelebb van az (A) zárósze­! leptest az (F) szelepfészekhez. Mint azt bevezetőleg jeleztük, a zárósze­leptest súlyánák annál nagyobbnak kell len­nie, minél nagyobb a gőznyomás és minél ki­sebű a záróhelyzetig végzendő elmozdulás. A szóban lévő berendezésnél a gőzáram az (A) szeleptest kúpos fölső része fölött

Next

/
Oldalképek
Tartalom