16802. lajstromszámú szabadalom • Csőtörésnél záródó szelep
beálló nyomás kisebbedés következtében az ^E) furatokon a szeleptest belsejéből is kiszívatja a gőzt és így nyomás kisebbedést idéz elő, mely a csőalakú (G) hézagon a szeleptest alsó (B) fölűletén lévő gyűrűaiakú (H) hézagra is átvitetik és a szeleptestet a (-J) szelepfészekre szorítja. Eme szívóhatás következtében az (A) szeleptest annál nagyobb erővel szoríttatik a (C) tartólemez (J) fölűletére, minél nagyobb a gőznyomás és a gőzáram sebessége és a szívóhatás oly módon nyilvánul, hogy a szeleptestre ható nyomás a sze'.eptestnek a szívó hatás által okozott ideális gyorsulásával egyenlő legyen, tehát a szeleptest idő előtt ne i"árhasson. Ha azonban az (A) szelep fölött a nyomás egy bizonyos mértéken túl kisebbedik, nevezetesen, ha annál a nyomásnál kisebb lesz, melynél az elzáródásnak a szeleptest méretezése következtében végbe kell mennie, a gyor san áramló gőznek a kúpos zárószeleptest egész fölűletére gyakorolt szívó hatása a szelepet leszorító gőz és a szelep súlyának hatását legyőzi, tehát az (A) szelep a (K) kainarábar' lévő gőz nyomása által támogatva a szeleptestet biztosan, de aránylag lassan és lökés nélkül zárja el. Világos tehát, hogy ,a (B) fölűlet és a (J) fölű let között lévő (H) hézagban föllépő szívóhatás az (A) szeleptest súlyánál hatásával egyenlő ós ez a szívóhatás egy ideális súlyatöbbletnek tekinthető, tehát ugyanazokat az előnyöket biztosítja, mint a súly többlet, nevezetesen, hogy a szeleptest elég későn záródik és hogy elmozdulása elég csekély, a nélkül azonban, hogy a nagy súly okozta hátrányokat is előidézné. A 2. ábrán egy sarok szelep esetében oly zárószeleptest van ábrázolva, mely a gőzáram útjában fekszik. Az (A) szeleptest itt is a (C) tartólemez (J) fölűletén fekszik és az (E) szívófuratokkal van ellátva. Ezen az ábrán csak egy központos (E) furat van, melynek átmérője a szeleporsó átmérőjével egyenlő és könnyen be lehet látni, hogy az (E) furatok átmérője és száma a (H) hézagban föllépő szívóhatás nagyságát is meghatározza és így a szeleptest záródásának időpontját is meg lehet ily módon változtatni. Ennéi a berendezésnél azonkívül a (C) csap és az (A) szeleptest alsó része a beáramló gőz áramlásának irányában kúposán ki van hegyezve, részben hogy a kiáramlásnál az ellenállás kisebbedjék, főleg pedig hogy a (H) hézagban létesülő szívóhatás nagyobbítható legyen. Mint azt látni lehet, a (C) tartólemez fölűletének átmérője valamivel nagyobb, mint az (A) zárószeleptest alsó fölí'ekvési fölűletének átmérője. Ez által a (C) tartó lemez mentén a 2. ábrán látható nyilak irányában átáramló gőz ejektor hatása következtében a gyűrűalakú (L) üreges térben nyomás kisebbedést idéz elő, mely a (H) hézagra is átterjedt és így a fölső (E) nyílás által a (D) csap mellett létesített j szívóhatást tetemesen elősegíti. Ha a szeleptest az áramlógőzben van elhelyezve, a szelep iép( úgy hat, mint az 1. ábrán látható szelep, melynél a szívóhatás a (H) hézagnál létesül. A 3. ós 4. ábrán látható berendezés a 2. ábrán látható berendezéshez hasonlít, a különbség csak a csatlakozó csőcsonkok elrendezésében van. Azonkívül ennél a berendezésnél az (A) szeleptestet egy a szeleptestbe fogódzó (M) emelő segélyével föl lehet emelni. Az (M) emelő a szeleptokból kinyúló (N) tengelyre van az (0) kézikerék fölékelve, mely «nyitva1 1 és «zárva» föliratokkal lehet ellátva, továbbá a tengelyre van a tetszőleges szerkezetű (P) kilincs is szerelve. Ily módon az (A) szeleptestet kívülről emelni vagy sülyeszteni, a szeleptest helyzetét a burkolaton jelezni és végül a szeleptestet tetszőleges helyzetben rögzíteni lehet. Hogy a szerkezet érzékenységét, —mint az néha szükséges, — nagyobbítani lehessen, a berendezés olyan lehet, hogy az (M) emelő segélyével a szeleptestet némileg fölemelhessük (4. ábra). Hogy ekkor a (H) hézagnál föllépő szívóhatást minden esetre biztosítsuk, az (A) szeleptest alsó része a (C) tartó lemezt oly módon fogja körül, hogy a szeleptest bármely helyzeténél is biztosítva legyen a kellő szívóhatás. Ez a szerkezet
