16763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és hengermű kazángyűrűknek, csöveknek, hadihajók csataárbóczainak, lángcsöveknek és hasonlóknak egy darabból, varrat nélkül való előállítására

Megjelent 1900. évi január hó 5-én. MAGY, SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16763. szám. XII/©. OSZTÁLY. Eljárás és hengermű kazángyürűknek, csöveknek, hadihajók csataárboezainak, lángcsöveknek és hasonlóknak egy darabból varrat nélkül való eló'állitására. KLATTE OTTÓ KOHÓIGAZGATÓ DÜSSELDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 13-ika. Gőzkazánok készítésére szolgáló varratnélküli gyűrűk, varratnélküli csövek és hasonló tárgyak hengerlésére sokféle eljárás ismeretes. Ily eljárások, illetve ezeknek kivitelére szükséges gépezeti berendezések többek között a 17706., 31222., 86375. és 103038. sz. német birodalmi szabadalom útján váltak ismertté. Eme gyártási módoknak azonban számos hátrányuk van. A 86375. sz. német birodalmi szabadalom szerint a feldolgozandó hengeralakú fémtestnek szélességi irányban való megnyújtását a hengerlést végző két henger egyikének a hengerlés irányában való lengése idézi elő, mert a henger lengése — bármily csekély legyen is az — két oldalt a középtől kiindúló nyomás, tehát megnyúlás kisebbedést idéz elő, mely a középtől a végek felé növekedik. Ennek az a következménye, hogy a földolgozandó fémtest egy kettős csonkakúp alakját veszi föl, még pedig oly módon, hogy az átmérő a középen a legnagyobb, tehát a falvastagság a legkisebb, míg két oldalt a föllépő kisebb megnyúlás következtében a falvastagság a legnagyobb, tehát az átmérő a legkisebb. Minél nagyobb lengést végez a megfelelő henger, annál nagyobb fog a középen föllépő átmérő és falvastagság és a két végen föllépő átmérő és falvastagság között a különbség lenni. Az anyagnak a végek felé való szorítását, tehát a liengerlendő testnek kiszélesítését nem, vagy csak igen kis mértékben érjük el, ellenkezőleg, az anyag majdnem csak hosszirányban nyújtatik meg, t. i. a test csak tágíttatik. Azonkívül rendkívül nagy erőt kell kifejteni, hogy a henger a két végen lévő vastagabb fémtömeget megmunkálhassa. A 17706. és 31222. sz. német birodalmi szabadalomban leírt hengerműnél szükséges, — mert a földolgozandó fémtestet ki nem szélesítjük - hogy a fémtestnek már előzetesen is a lehető legnagyobb szélessége legyen. Ezek a berendezések ezért a ma használatos nagyobb kazángyűrűk és más nagy átmérőjű és hosszúságú üreges testek előállítására nem alkalmasak. A 31222. és a 103038. sz. német birodalmi szabadalom szerint előállított gépeknek azonkívül az is nagy hátrányuk, hogy nem fejtenek ki egyenletes nyomást a munkadarab egész szélességére. Ennél a munkamenetnél ugyanazok a jelenségek lépnek föl, mint a 86375. sz. német birodalmi szabadalomban védettnél, azonkívül az is lehe-