16716. lajstromszámú szabadalom • Javítások a léghajókon

- 3 — hátsó és mellső részén (13) kormány is van alkalmazva, mely vízszintes tengely körül foroghat. Ezek a kormányok a hosszanti szimetria sík két oldalán vannak alkalmazva és a kosárból egymástól függetleuül működtethetők, lehetővé teszik, hogy a léghajó a vízszintessel tetszőleges szöget képezzen ugyanis akkor, ha az egyik kormányt a léghajó mozgássíkjára ferdén állítjuk be, a kormányra ható erőnek függélyes (alulról fölfelé vagy fölülről lefelé ható) összetevője a léghajó hajlását a megfelelő értelemben befolyásolja, miért is ezt a kormányt «hajlás kormánynak® nevezzük. A kosarat alátámasztó keret fölött egy mozgatható (14) keret van fölfüggesztve, melyen a (15) vitorla van alkalmazva, ezt a vitorlát a kereten és a másik mozgatható az elsővel párhuzamos és egyenlő méretű (16) kereten keresztrudak feszítik ki. Ez a berendezés egy automatikus szállóernyőt képez, mely bizonyos tekintetben a madárröpülésliez hasonló repülést tesz lehetővé. Fölszállás közben a szállóernyő két lapja függélyes marad, röpülés közben ferdén áll be, a lejtősség szöge a szélnyomástól függ, leszállás közben a levegő által emeltetnek és egymásra fekszenek, úgy hogy nagyobb fölületet képeznek, mely minden gyors esést meggátol. Hogy a léghajót le lehesseu horgonyozni, a 12. ábrán látható horgonyberendezést alkalmaztuk. Ez egy (17) aczélcsőből áll, melynek erős (18) aczélcsúcsa van, úgy hogy a legkeményebb talajba behatolhat. Minthogy a horgony mindig a csúcsával esik lefelé, a talajba teljesen behatol. A csőben egy (19) rúd csúszhatik, mely ott, hol a csőből kilép, a horgonykötél megerősítése czéljából egy füllel van ellátva. A (19) rúd alsó végén a (20) tengely körül két vagy több (21) kar van forgathatóan alkalmazva. A nyugalmi helyzetben ezeknek a karoknak végei az aczélcső (22) nyílásaival szemben vannak alkalmazva. Ha a horgonyt a léghajós kidobja, az csúcsával lefelé fordúlva esik le és a földbe mélyen behatol, ha a ballon a horgonykötél segélyével a (19) rudat meghúzza, ezt a rudat emeli és a (21) karok a (22) nyílásokon a csőből kilépnek. A horgony ennek következtében a ballont abszolút biztonsággal horgonyozza le. Hogy a horgonyt fölhúzzuk, csak a (19) rúdra kell nyomást gyakorolni, hogy a (21) karokat visszatoljuk a csőbe, azután a horgonyt a csövön alkalmazott gyűrű segélyével a talajból ki lehet húzni. A vázat nem csak alumínium csövekből, hanem bambuszból is lehet készíteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítások oly léghajókon, melyeknek a könynyű gáz okozta fölhajtása kisebb mint az emelendő súly, jellemezve két szivaralakú, egymással kapcsolt ballon által, melyek mindegyikének selyem bevonata egy függélyes síkokban elhelyezett, köralakú (b) rudak és meridiális (a) rudak által képezett vászon van kifeszítve és a (b) köralakú tartókon megerősített (i) közfalak segélyével rekeszekre van osztva, mely rekeszekben egy-egy, a ballonban egy (a) meredián és a (b) tartók vízszintes átlója mentén megerősített, hajlékony (j) diafragmák vannak alkalmazva, hogy a ballon kiürítése és a gáz kitágulása a ballon deformálódása nélkül mehessen végbe. 2. Az 1. alatt védett újításnál a váz függélyes és meridiális részeinek csőből vagy bambuszból való kiképzései és (d) (e) keresztdarabok segélyével egy merev egésszé való egyesítése. 3. Az 1. alatt védett újításnál ama berendezés, hogy a selyembevonat csak a fölső részen van a vászonzsinórok segélyével megerősítve, hogy a bevonatot a gáz feszereje föl ne emelhesse. 4. Az 1. alatt védett újításnál az egyes ballonok bevonata fölső és alsó részének egymással, úgyszinte a (j) diafragmák széleivel való egyesítése, az által jellemezve, hogy eme szélek (o) kautsukkal bevont (n) alumínium csíkok közé vannak fogva. 5. Az 1. alatt védett újításnál a belső lágy (j) diafragmának oly módon való alkalmazása, hogy az úgy a ballon be-