16655. lajstromszámú szabadalom • Átkapcsolószelep vízmérők összekötésére

Megjelent 1899. évi deczember 1><V 39-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16655. szám. XXI/a. OSZTÁLY. Átkapcsoló szelep vízméró'k összekötésére. EISNEB VILMOS OKL. ÉPÍTÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 30-ika. Nagyobb vízvezetékeknél a vízmérőnek a vezeték nagysága szerint növekedő érzéketlensége miatt közönségesen egy nagyobb és egy kisebb vízmérőt alkalmazunk és az elválasztásnál átkapcsoló szeleppel kötjük őket össze. Kevesebb vízmennyiség a kicsin, nagyobb vízmennyiség pedig a szelep fölemelkedése folytán mindkét vízmérőn keresztül megy. Mivel a kisebb vízmérő keresztmetszete mindig teljesen nyitva van, a nagyobb vízmérő közepes vízmennyiség fölvétele mellett kevesebb vizet tartalmaz, hogy sem helyesen mérhetne. A berendezés tehát kevés és nagy mennyiséget pontosan, közepes mennyiséget azonban hamisan mér. Jelen találmánynak az a czélja, hogy a két vízmérő közepes vízmennyiségnél is pontosan működjék. A mellékelt rajzlap ábrái a szelepnek két kiviteli alakját mutatják be. Az 1. és 2. ábrák az egyik kiviteli alaknak, a 3. és 4. ábrák a másik kiviteli alaknak függélyes metszetei. A megmérendő víz (A)-nál lép a szelepbe és ezt vagy az (1 2) nyílásnál hagyja el és (C)-nél a kisebb mérőbe megy, vagy pedig a szelep fölemelkedése folytán a (3 4) nyílásnál és (B)-nél a nagyobb mérőbe nyomul. A szelep (D) födővel ellátott öntött külső (G) hüvelyből, a szeleptest vezetésére szolgáló (H) hüvelyből és a tulajdonképeni, az utóbbiban föl- és lefelé csúszó, fölső ürös terében terheléssel ellátott (Y) szeleptestből áll. Az 1. és 2. ábrákban a hüvely a hozzáfolyással összeköttetésben álló alsó (U) részre, a kisebb mérőbe vezető középső (M) részre és a nagyobb mérőbe vezető fölső (0) részre oszlik. Ha (V) szeleptest erősebb vízáramlásnál a nyomáskülönbség következtében a terhelés fölött és alatt lévő térben fölemelkedik, az (I II) nyílás félre tolása a kisebb mérőbe való (C) áramlást elzárja, míg a (III) záróéi eltolódása a nagyobb mérőbe való áramlást a (3 4) nyíláson keresztül szabaddá teszi. A másik kiviteli alak (3. és 4. ábrák) az előbbitől külső alakját illetőleg abban különbözik, hogy (Y) szeleptest egy fölső és egy alsó dugattyúra van szerelve, melyek egymással kényszermozgásszerűleg vannak összekötve. Ez által az (M) középtér elmarad és a kisebb mérőbe való áramlás közvetetlen a (H) alsó szelephüvelybe vezető csövön keresztül történik. Mindkét kiviteli alaknál (I II) nyílás alatt (Y) élig még egy másik nyílás is van, mely a szeleptest további fölemelkedésénél a kisebb mérőt ismét kinyitja, a melyet már