16655. lajstromszámú szabadalom • Átkapcsolószelep vízmérők összekötésére

- 2 — előbb (2) élnél (I) záróéi elzárt. A szelepnek az (I) és (V) élek közti emelkedése alatt a kisebb mérőbe való áramlást részenként egé­szen elzárhatjuk, vagy különböző magasság­ban különböző erővel elfojthatjuk, pl. a nyílásnak a rajzban föltüntetett alakja ál­tal. Miután (III) él a nagyobb mérőt (3)-nál kinyitotta, a kisebb mérő is egyidejűleg nyitva van, míg (I) és (Y) között el nem fojt­juk. Mindkét mérő egyidejűleg nyitott kereszt­metszetének, illetőleg a kisebb mérő elfoj­tásának nagysága úgy van elrendezve, hogy mindkét mérő az összes vízmennyiségnek rá­eső részét pontosan megmérheti. Minden átáramló mennyiségnek a szelep­test egy meghatározott egyensúlyi helyzete felel meg. A fölemelkedés nagy mennyiségű kibocsátásnál kétségkívül simán történik, mivel a szeleptest ugyanazon irányban mo­zog, mint az átáramló víz. Alászállásnál azon­ban, tehát kevesebb vízmennyiség átáramlása mellett, a szeleptestnek a vízbeáramlás el­lenében kell mozogni. Különösen a közép esetben, ha (III) él a (3) szélhez újólag kö­zeledik, a szeleptest alászállása lényegesen más föltételek mellett következik be, mint előbb a fölemelkedés. A fölemelkedésnél a kisebb mérőnek erősen elfojtva, vagy egé­szen elzárva kell lenni, ha a nagyobb mérő nyilik és hasonlóképen (III) élnek oly maga­san kell a (3) szél fölött fölmenni, hogy az átáramló mennyiséget egészen, vagy csak­nem egészen a nagyobb mérő tartalmazza; a leszállásnál azonban a kisebb mérőnek ugyanazon mennyiséget ép oly gyorsan kell befogadnia, tehát neki, hogy azt fölvehesse, mielőtt a nagyobb mérő elzáródott volna, már jóval előbb nyitva kellett lenni. Azon pillanatban, midőn a nagyobbik mérő elzá­ródik, nem szabad a kisebbnek nyilania, ha­nem már előbb, különben a víz sehova sem folyhatnék, és a szeleptest csak fölfelé me­hetne, de lefelé nem. Ebből következik, hogy mindkét mérő megfelelő nagy keresztmetsze­tének bizonyos helyzetben egyidejűleg nyitva kell lenni. Az első kiviteli alaknál ezt úgy érjük el, ha (I II) nyílást magasabban he­lyezzük el, mint a szeleptestnek az 1. ábra szerinti legmélyebb helyzetében való (1 2) nyílást. Ezt (a szeleptest leszállása esetére) a kisebb mérőnek a nagyobb mérő záródása előtt való előnyílásának nevezzük. Az átkap­csolás pillanatában föllépő helyzetet a 2. ábra mutatja. A másik kiviteli alaknál ugyanezen czélból a fölső szelepdugattyú fé­szekkeretében (d) lyukakat alkalmazunk, hogy azok a kisebb mérővel mindig egy­szerre nyíljanak, tehát egyidejűleg mindkét mérőt nyitva tartsák. Az átkapcsolásnál azon víz, mely a na­gyobb mérőbe folyt, a kisebb mérőbe áram­lik. Itt azonban részben visszanyomatik a víz I és a kisebb mérőn keresztül való új útjában jelentékenyen nagyobb ellentállásra talál, mint előbb, a nagyobb mérőn keresztül való útjában. Ha ezen körülményt nem vesz­szük tekintetbe, akkor a szelep nem sülyed le, e miatt az első kiviteli alaknál (I II) nyí­lásokat szélesebbre készítik, mint a (IIIIV) nyílásokat és ép így a másik kiviteli alak­nál (I és II) nyílás egy pillanatban sem nyújt több ellenállást, mint (d) lyukak. (d) lyukaknak az a kiváló előnyük, hogy a víznek áramlási irányát a szelep leszállása alatt nem változtatják, míg a szeleptest el nem zárja őket, úgy hogy az átkapcsolásra nézve kedvezőbb ellenállási viszonyokat érünk el. A szeleptestnek fölfelé és lefelé való mozgása közben föllépő föntebb ismertetett különböző viszonyok azon esetben, ha a sze­leptest csak az egyik mozgási iránynak felel meg pontosan alakjával, a másik mozgási irányra nézve mérési hibát eredményeznek. Ezért gondoskodva van arról, hogy az átkap­csolás létesítése gyorsíttassék, oly módon, hogy a szeleptest hibát előidéző helyzetben megakadva nem maradhat, hanem kénytelen föl- és lefelé tovamozogni. Gondoskodva van arról is, hogy az összeköttetés egy más át­áramlásnál fölfelé ép úgy történjék, mint le­felé, úgy hogy a hibát okozó helyzetben a szelep ingadozása ki van zárva. Hiba tehát csak addig állhat elő, míg az összeköttetés létesítése alatt, a szeleptest mozgásban van. Ezen hibák azonban gyakorlatilag jelenték­telenek. Kedvező befolyása van a czélzott

Next

/
Oldalképek
Tartalom