16578. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes forgó dugattyús gép

Az üreges (j) tengelyen még avval köz- i pontosan (p) fogaskerék van megerősítve, i Az elsővel párhuzamos (q) melléktengelyen hasonlóan két (r) és (S) fogaskerék van elrendezve; (r) fogaskerék köralakú és központos a (q) tengellyel és (j) tengelyre erősített (p) fogaskerékkel kapcsolódik. Az (S) fogaskerék (i) kerékbe kapaszkodik, mely (j) tengely körül szabadon foroghat. Az (S) fogaskerék alakja és helyzete függ (i) fogas- I kerék alakjától és helyzetétől és ezek együtt következő föltétnek tartoznak eleget tenni. A két kerék radius vektorának összege, az érintkezési ponton állandó legyen és egyenlő a két (j) és (q) tengely távolságával, úgy, hogy a két fogaskerék egymásba való kapaszkodása lehetséges legyen, vagyis hogy a két kerék forgása meg ne legyen akadályozva. Az egyetemes rotáeziós gép lendkerékhez hasonlít, külalakra nézve és a kerületen elhelyezett köralakú hengerpárokból és ugyanannyi (c d) dugattyúpárokból áll, melyek együttesen mozoghatnak az említett hengerek belsejében. Az egész gép merőlegesen (j) üreges tengelyre vau szerelve, mely egyidejűleg mozgás átvitelére és bevezető vagy szívó és kivezető vagy nyomó cső gyanánt szolgál. A hengerpárok összesége alkotja a hengerek gyűrűjét, míg a dugattyúpárok összesége a dugattyúk csillagát adja. Ha az (a) gyűrű körmozgásba jutott, ez átvivődik a dugattyú csillagra (vagy megfordítva) (q) melléktengely és (p r) valamint (S i) fogaskerekek közvetítésével; az első kerékpár köralakú fogaskerékből áll, a másik ovalisakból oly módon, hogy ha a hengerek gyűrűje egyértelműleg forog, a dugattyúcsillag, mozgása ezzel ellentétben váltakozóan, gyorsuló lassúló lesz (vagy megfordítva). A mozgások ezen különféleségéből következik, hogy a dugattyúcsillag ide-oda jár egyszeresen, vagy kettősen működve; a dugattyúk ezen mozgása teljesen megfelel a rendes dugattyújú szivattyúk és közönséges hengerít motorok dugattyúi mozgásának. A (C) dugattyúk útja függ az (S) és (i) kerekek alakjától és külpontosságától. A dugattyúlöketek száma az (a) gyűrű egy körülfordulása alatt függ az (S) és (i) fogaskerekek átmérőinek áttételi viszonyától. A rajzban bemutatott alakzatnál föl van tételezve, hogy egyenlő sugarúak és egyenlő fogszámmal bírnak, mikor is az (a) gyűrű minden körülforgásának az (i) fogaskerék egy-egy körülforgása és a dugattyúk egy teljes lökete felel meg úgy, hogy azok a körül forgás végén, ugyanazon viszonylagos kezdeti állásban vannak. De az (8) fogaskerék (n)-szer akkora- fogszámmal bírhat, mint az (i) fogaskerék, vagy viszont, mely esetben a két kerék közt a kisebbik ovális marad, míg a másik ellipsis ívekből képezett sokszög alakot nyer, megfelelően a másik keréknek. Ebből következik, hogy egy egyszerű és egy ellipsis ívekből képezett (n) oldalú sokszög alakú kerékkel (n) illetve ~ dugattyúlöket eszközölhető, vagyis a gép egy bizonyos meghatározott sebessége mellett a löketszám 1-től (n2)-ig változtatható tisztán a fogaskerekek változtatása által. Még megjegyzendő, hogy a sokoldal görbéi nemcsak ugyanazon síkban, hanem azzal párhuzamos síkban is fekhetnek. A dugattyúk változó mozgása működteti a motor gyanánt szolgáló vagy vegyes működésű gépek szelepeit. A külső erő által hajtott gépeknél, mint a szivattyú stb., az önműködő közönséges szelepek hasonlóan működnek. A vízmennyiség-számlálóknál (vízmérőknél) a kerekek mozgatása kiindulhat, vagy a melléktengelytől, vagy a fogaskerekek egyikétől. Az egyetemes rotáeziós gép különös tulajdonságai a következők: 1. a gép semmiféle tagozattal nem bír, 2. rendes föltételek mellett igen változó sebességgel járhat, 3. minden nagyságban állítható elő; époly jól készíthető a kis forgócsiga nagyságában, mint a legnagyobb turbinának megfelelő méretekben. A gépnek szerkezete könnyebbé tehető azáltal, hogy a köralakú tengellyel bíró hengereket egyenesen hengerekkel helyettesítjük. A hengerek gyűrűje ily módon henger-sokoldallá alakúi, valamint a dugaty-