16487. lajstromszámú szabadalom • Készülék távolságok gyors mérésére
- 2 — Ezen három egyenletben négy változó menynyiség fordul elő, u. m.: OT OK 0, T, 0, K, melyek közül (OK) és (0, K,) kiküszöbölhető. Ugyanis az első egyenletből: OK = OTXOF , , Qrp Qp epugy a masodikbol : 0, K, = 0,T,XO, F. Q RP ~~Q P ? ezen értékeket a harmadik egyenletbe helyettesítve és a lehető egy-2 szerűsítéseket elvégezve lesz : Oi^i X OT - O^,2 XOF — OF2 X01 T1 — OF2 X /0F\2 / 0 F\2 ebből OT-OF=^Q-pj °'T ' -(öTf:) °lF l /O F \2 végre: OT = OF - ("ojt) 0, F, + ((TT^)" T '' Kzen kií e Je z ®sbe n OF és OiFi (0 F \ 2 cTF") , /0F\2 = c, es J = c2 , hol tehát c, es c2 szintén állandók és így a keresett távolság 0 T — e, X ca 0, T,. Az (0, Tx ) távolságot a készüléken közvetlenül lemérhetjük. ha ezt a kizárólag a készülék szerkesztésétől függő, tehát egy bizonyos készülékre nézve állandó (C2 )-vel megszorozzuk és e szorzathoz az ugyanolyan (Cx ) állandót hozzáadjuk, megkapjuk a keresett (OT) tárgytávolságot. A harmadik egyenlet: 0, IC, — 0, F, = OK —k 0F mutatja, hogy az okulárok gyújtótávolsága különböző is lehet, csak a tárgylencséket kell úgy elhelyezni, hogy gyújtópontjaik a lencserendszerek tengelyének azon pontjaitól, a hová a valódi képeknek esniök kell, hogy a szemlencséken át tisztán láthassuk, egyenlő távolságban legyenek. A találmány tárgyát most már egy ezen elmélet alapján gyakorlati használatra szerkesztett készülék képezi, melynek egyik kiviteli alakját a mellékelt rajz 2. ábrája hosszmetszetben, 3. ábrája keresztmetszetben tünteti föl. A készülék két egymás mellé helyezett, párhuzamos tengelyű távcsőből áll, melyek egymással három helyen (A B és C) lemezek segélyével a színházi látcsöveknél szokásos módon vannak összekötve. Az okulárlencséket jelen kiviteli alaknál egyegy lehetőleg egyenlő gyújtótávolságú Ramsden féle okuláris helyettesíti, mely tudvalevőleg egy közös csőben szilárdan elhelyezett két (a b) illetőleg (a, b) síkdomború lencséből áll. Ez okuláiisok akként vannak egy-egy (c és c,) díafragmával ellátott bővebb (d í 11. d.) csőbe csavarva, hogy az okuláron keresztül nézve a diafragmán kifeszített szálkereszt tisztán látható legyen, azaz hogy a diafragma szálkeresztjének képe a tiszta látás távolságába essék. Ezáltal a távcsövek tengelyének azon pontjai, melyekre az objectivektől létesített valódi képeknek esniök kell. hogy az okulárokon tisztán láthassuk, rögzítve vannak. Az ekként összeállított okulárcsövek, melyek egymással (A) lemez segélyével vannak összekötve, az (e és e,) objectiv lencsékkel fölszerelt bővebb (f és f.) objectivcsövekbe vannak dugva és ezekben egy, a színházi látcsöveknél használatos szerkezet segélyével kies betolhatok. Az (f és f,) objectivcsöveket (B és C) lemezek kötik egymással össze. Az (f) objectivcsőre egy beosztott és alsó részén fogazott (g) lécz van erősítve, melynek hosszában (h) csavar és (i) fogaskerék segélyével (k) szán ide-oda tolható A (k) szán pontosabb leolvasás czéljából egy noniussal van fölszerelve és valamely jól látható jel, pl. egy köralakú homályos üveglapra rajzolt fekete kereszt vagy nyíl fölvételére, illetőleg ide-oda mozgatására szolgál. Az eszköz beigazítása következőleg történik. Miután az (a b és ax bj) okulár lencserendszereket megfelelő (d és dx ) csöveikbe szilárdan elhelyeztük és (c és cx ) diafragmákat (d és d,) csöveken úgy állíttattuk, hogy mindkét fonálkereszt képe a maga okulárján tisztán látható, a diafragmákat is megerősítjük helyükön; ezzel az okulárcsövek fölszerelése teljes. Ezután a tárgylencséket kell úgy elhelyeznünk, hogy gyújtó pontjaik a megfelelő fonál keresztektől egyenlő távolságban legyenek, mert 0^ — 0, F, = OK — OF egyenlet csak ezt követeli. Az objectivek gyújtópontjait kellő
