16487. lajstromszámú szabadalom • Készülék távolságok gyors mérésére
- 3 — helyzetbe úgy hozhatjuk, hogy a hosszabb távcső (e) tárgylencséjét (f) csövére erősítjük és a távcsővel valamely igen messze fekvő tárgyra nézünk. Ekkor a tárgy képe tudvalevőleg az F gyújtópontban jelenik meg. Ezután az (e,) tárgylencsét úgy helyezzük el (f,) csövében, hogy a kisebb távcső is a végtelenre legyen beállítva, azaz, hogy a végtelenben fekvő tárgy képét ezen távcsövön keresztül is tisztán lássuk. Miután ekkor is az objectiv gyújtópontjában jelenik meg a végtelenben fekvő tárgyképe, következik, hogy mindkét objectiv gyúpontja összeesik a megfelelő fonálkereszttel. Ha most (e.) objectivet is (f,) csőben megerősítjük, az objectivek kellő helyzetben lesznek. Ha (g) mérőlécz beosztásának kezdőpontját (e.) objectiv fősíkjába helyezzük, a (k) szán noniusának kezdőpontját pedig a szánon lévő rajzolt jel síkjába, akkor az eszköz használatra kész. Az objektívek gyújtótávolságai előzetesen kísérletileg pontosan meghatározandók, mert ezek szerepelnek (c, és c2 ) állandókban. Az így berendezett és összeállított készülék használata a következő: az ismeretlen távolságban lévő tárgy képét a hosszabb távcsőben az okulár csöveknek az objectiv csövekből való ki- vagy betolása segélyével élesre beállítjuk, mikor is a kép a fonálkereszt síkjában jelenik meg. Ezután a szemlencsék helyzetét változatlanul hagyva (h) tárcsa segélyével (k) szánt, illetőleg az erre erősített kis tárgyat addig csúsztatjuk a (g) lécz mentén, míg annak képe a kis távcsövön élesen látható. Ekkor a beosztott (g) léczen az előbbi (0, T,) távolságot közvetlenül leolvassuk és ezt a föntebb ismertetett képletbe helyettesítve, megkapjuk a keresett távolságot. A készülék többféle kiviteli alakban készülhet, a jelen kiviteli alaknál mindkét távcső egyszerű csillagászati távcső Ramsdenféle okulárokkal, de alkalmazhatunk földi távcsőhöz való okulárcsöveket is, sőt a Galilei-féle távcsőnél használt okulárt is. Ez utóbbinál fonálkereszt nem alkalmazható, de a tárgylencsék beigazítása szintén a végtelenre való beállítással eszközölhető, mint a csillagászati, vagy földi okulárral fölszerelt készülékeknél. Azonkívül az előbb leirt távolságmérő kis távcsövet a föntebb említett okulárok bármelyikével fölszerelt kettős távcső mellé is alkalmazhatjuk. Ezen kiviteli alakok szabad kézben használhatók. De ezen alakok bármelyikét állványra is szerelhetjük úgy, hogy az eszköz vízszintes és függőleges síkban forgatható és a forgások szögei lemérhetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék távolságok gyors mérésére, azáltal jellemezve, hogy egy nagy gyújtótávolságú objektívvel és fonálkeresztes csillagászati vagy földi okulárral ellátott hosszabb távcső mellé, vele párhuzamosan egy az előbbinél sokkal kisebb gyújtótávolságú objektívvel és szintén fonálkeresztes csillagászati okulárral ellátott másik rövidebb távcső úgy van erősítve, hogy az objektívek egymással és az okulárok egymással szilárd kapcsolatban vannak és az okulár fonálkeresztjének a megfelelő objektív gyújtópontjától való távolsága mindkét távcsőnél egyenlő, azon czélból. hogy a hoszszabb távcsőnek az ismeretlen távolságban lévő tárgyra való beállítása után, a beállításnál közösen elmozdított okulárok helyzetének változtatása nélkül a rövidebb távcsövet is egy, a hosszabb távcső mentén eltolható jelre beállítva, ezen jelnek a rövidebb távcső objektivjétől való távolságából, mely a készüléken leolvasható, a keresett tárgytávolság egy egyszerű mathematikai összefüggés alapján meghatározható legyen. 2. Az 1. pontban igényelt készülék egy gyakorlati kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az 1. pontban említett rövidebb távcső (f,) objektív csöve (B és C) lemezekkel van az ugyanott említett hosszabb távcső (f) objektív csövéhez erősítve, a megfelelő (d, és d) okulárcsöveket pedig (A) lemez köti össze és az okulárok egy a színházi távcsöveknél használt szerkezettel a megfelelő (f, ésf) objektív csövekben közösen elmozdíthatók, jellemezve továbbá azáltal, hogy a
