16479. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngáz-fejlesztő készülék

— 2 A (h) kibocsátó csövek, melyek tömítő csavarok, vagy hasonló alkatrészek segélyével elzárhatók, a mennyiben elegendő nagy átmérőjűek, a fejlesztők könnyű kitisztogatását, úgyszintén az elhasznált mosóvíz leeresztését teszik lehetővé. A fejlesztők födeléhez azok belsejével közlekedő (i) szifonok csatlakoznak, melyek (il) tölcsérben végződnek; ezen szifonok főkarjának magassága a víz ama maximális nyomásának felel meg, mely a gáz fejlesztés közben kitéve lehet. A gázfejlesztés valamennyi fejlesztőben ugyanazon módon megy végbe; ezek azonban, mint föntebb említve lőn, nem egyidejűleg működnek, hanem egyik a másik után. A szabályozás úgy történik, hogy az egyik fejlesztő mindig csak akkor kezd működni, ha már a megelőző fejlesztő gáza majdnem teljesen elfogyasztatott. A gázfejlődést ekkor az (i) szifonokon keresztül bejutó víz és ennek a karbidra való hatása indítja meg. Az (i) szifonok nyílása a fejlesztők belsejében ez utóbbinak falával szem ben van elrendezve, hogy a víz, midőn a fejlesztőbe jut, ne essék közvetlenül a karbidba. hanem előbb a fejlesztő fenekére jusson és így előbb a karbid alsó rétegeire hasson. Ily módon igen heves gázfejlődés és ennek következtében túlinagas nyomás és a fejlesztő nagy mérvű fölmelegedése meg van gátolva, valamint a víznek a szifonból való kiloccsanása is. A készülék fölső részében lévő valamennyi (j) vízreservoir kellő mennyiségű vizet foglal magában, a gázfejlesztőnek és a hozzátartozó szifonnak megtöltésére és arra, hogy a fejlesztés végesztével az illető fejlesztőből a gázt teljesen kiszoríthassa, A víznek a fejlesztőbe való bejutása és ennek következtében ez utóbbinak működése a (k) gazométerharang által szabályoztatik. E czélból a harang födelén egy (II) kar van alkalmazva (1. és 3. ábrák), mely egy láncz segélyével az (1) súlyt hordja. Az (11) kar egy (1") csigával van ellátva, hogy annak a később leírandó vezetékekben való járása megkönyítessék. A harangot föl- és lemozgása alkalmával a szilárd (m) rúd és a harang födelére erősített (m1) cső vezeti; az (m) rúd a szilárd (nl) gyűrűhöz van erősítve. A gazométer körül most már annyi kettős vezeték van elrendezve, ahány gázfejlesztő alkalmaztatik ; ezen kettős vezetékek egy fölső és egy alsó vezetékből állanak. Egy ilyen fölső vezeték egy háromszöghöz hasonló, körülbelül olyformán, mint az az 1. ábrából látható és (p2 és p4) karok, illetőleg (p6 és p8) karok által képeztetik. E karok fölső részükön a szilárdan elhelyezett (nl) gyűrűhöz, alsó részükön pedig az (n") gyűrűhöz vannak erősítve. Ezen szilárd (p p2 p4 p6 p8) stb. karokon (q <(3 q4 q6) stb. csuklórúdak foroghatóan vannak elrendezve, mely utóbbiak alsó vége szabadon lenghet. Amidőn tehát e csuklórudak nincsenek alátámasztva. önsúlyuk következtében függélyesen lecsüngnek, mint pl. (q6) az 1. ábrában. A harang az 1. ábrában lesülyedő helyzetben van föltüntetve; az (1") csiga, mely az egyes vezetékek közt gördül, egy az (n) gyűrűre erősített alsó vezetéknek (pl) karjára támaszkodik. A mint a harang és vele az (1") csiga folytatólag sülyed, ez utóbbi a (q4) csuklórudat fölszabadítja, mely tehát önsúlyánál fogva függélyes helyzetbe fordul. Ez által most egyrészt az (11) kar, illetőleg az (1") csiga útja visszafelé el van zárva, míg másrészt a folytatólagos továbbcsúszáshoz az út nyitva áll. E helyzetben az (1) súly az (S) emeltyű (81) fölületét terheli meg (4. ábra) és ekként az (ul) kilincs kiakasztását eszközli. Ez által az (u) rúgók ellenállása legyőzetik és az (r) vízbebocsátó csap (t) emeltyűje fölszabadul. A csap a (t) emeltyű (tl) súlyának hatása alatt tehát megnyílik. A szerkezet most már akként van összeállítva, hogy az (1) súly az (r) csapot abban a pillanatban működteti, illetőleg nyitja, midőn a gazométer-harangban már csak annyi gáz van jelen, a mennyi elegendő arra, hogy a csap megnyitásának pillanatától kezdve az ezután működésbe jövő következő fejlesztő teljes működéséig a lángok kellően tápláltassanak. Eme gázmaradék tér-